Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)
Kisérleti cél ég methodika. Célunk oly kísérletsorozat lefolytatása volt, melyből az eperlevél táplálóanyagainak, nevezetesen nyers és tiszta proteinjének, zsir, nitrogénmentes kivonható anyagainak, rost és hamutartalmának az emésztés során történő kihasználására vonhattunk le tájékoztató következtetéseket. Annak elbírálása érdekében, hogy befolyásolható-e a táplálóanyagkihasználás külső körülmények megváltoztatásával, a normál takarmánnyal etetett csoportjainkon kivül vizes levelet, illetve gyenge sósav-pepszines oldattal nedvesített levelet is nyújtottunk egyes hernyócsoportoknak. A leveleket bemártással nedvesítettük meg. A vegyszeres oldat 1 ezrelék HCl-t és 2 ezrelék pepszint tartalmazott. Az etetett levél a Morus alba Linn, levele volt. Kiegészítettük a vizsgálatokat oly kísérlettel, melyből megállapíthattuk, hogy a felvett táplálóanyag mily hosszú ideig tartózkodik a bélcsatornában. Az első cél érdekében pontosan felmértük a naponta nyújtott táplálék mennyiségét és a kísérlet alatt nyújtott összes táplálék száraz súlyából levontuk az izékként meghagyott mennyiség száraz súlyát. Ugyanakkor gondosan összegyűjtöttük a kiürített ürüléket is. Abból a célból, hogy mérhető mennyiségeket kapjunk, egy-egy kísérleti csoportot 250 állatból állítottunk össze. A nyújtott eperlevél, a kiürített ürülék és a visszahagyott izék elemzéséből vontuk azután le a táplálóanyagkihasználásra vonatkozó következtetéseinket, miközben - a hernyók fiziológiai adottságai következtében - a vizelet gyűjtéséről nem kellett külön gondoskodnunk. A kisérletet a hernyók 2.életszakaszában kezdtük meg és az az állatok 3« és 4. fejlődési stádiumára is kiterjedt. Azt,hogy a táplálóanyag mily hosszú időt tölt a bélcsatornában a következőképen vizsgáltuk: frissen vágott eperhajtásokat Llamant-fuchsin vizes oldatába állitot tunk.A hajtás a festékanyagot felszívta edénynyalábjaiba ugy, hogy az a levelek erezetében szabadszemmel is érzékelhető volt. E
