Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

Leveleket feletettük. Az etetés után meghatározott időközökben megvizsgáltuk a kiürített ürülékcsomókat. A festékanyagot tartalmazó edénynyalábok jelenlétéből következtettünk a bélcsatornában töltött időre. A mérések szakszerű elvégzéséért Kövér Józsefné tudományos munkaerőnek e helyen mondunk köszönetet. A kísérletek lefolyása és eredményeink. A kísérleteket 1955 június 11-24- közt 20.4°C átlaghőmérsékleten, 85.9 # átlagos páratartalom mellett végeztük. Etetések száma, elhelyezés és a tenyészetek kezelése tekintetében a vonatkozó szabvány előírásait tartottuk szem előtt. A kisérlet időtartama alatt egy-egy kisérleti csoport 600-600 gr.vesszős lombot kapott. E takarmányból 28 vagyis kereken 170 gr. volt a vessző,a nyújtott lomb mennyisége tehát 4-30 gr. friss levelet tett ki. A kisérlet helyén és időpontjában vizsgált eperlevél szárazanyagtartalma 34 i> volt, fenti mennyiségnek tehát kereken 146 gr. szárazanyagtartalmu eperlomb felelt meg. Erre a mennyiségre, valamint az üritett ürülék és a visszahagyott izék szárazanyagtartalmára kapott értékeket alábbi táblázatunk foglalja Össze, melynek eredményeit táblázatos és grafikus ábrázolással tesszük szemléletesebbé /1-3.táblázat és l.ábra/. Az emésztés időtartamára vonatkozó kísérleteinkben quantitativ is iparkodtunk lemérni azt, hogy az elfogyasztott táplálékból mikor mennyit űrit ki az állat. Evégből az egyes ürülékcsomókat 2 ml. vízzel eldörzsöltük ós a hígítást Burker-kamráb

an mikroszkóposán vizsgáltuk. A mikroszkópos képben az ilyen hígításnál jellegzetes, téglalapalaku cca 800x200 mikron méretű levóldarabkák láthatók. Számlálással különítettük el a Biamant-fuchslnnal festődött és festetlen levéldarabkákat és azok számából következtetést vonhattunk le a kiürítés százalékos mennyiségére. Etetés után már egy óra múlva megkezdődött az elfogyasztott levél kiüritése. A