Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

vés adatunk van.Ezeknek az egyik csoportja az átlagosnál nagyobb nedvességet igényel. Egy részük Lignosa-társulásokra, erdőkre jellemző, a másik részük Herbosa-társulásokra,nedves rétekre, nádasokra, lápokra. A Dunántúlon és a Középhegység északi,az Alföldnél nedvesebb részén már régen megtalálták az A.selene Sohiff.-t /a budai hegyekben még nem találták/. A megfelelő klimatikai feltételeknek tudhatő be, hogy ez a lepkefaj a Nyirségben is honos, itt Debrecen a második lelőhelye, ahol a convallario- Bum-jellegű erdőkben egyes években a domináns fajok közé tartozik. Érdemes megemlíteni, hogy a meleg debreceni nyár ugy látszik nem kedvez a második nemzedék kifejlődésének, az első nemzedék ugyanis sokkal nagyobb példányszámban jelenik meg. Ugy látszik, hogy a nagycserei homoki akácerdőben nem tenyészik,ott ugyanis csak egyetlen példányt fogtam belőle. Az A.selene Debrecenben május elején, általában a Macro- thylacia rubi L.-val egyidőben jelenik meg, az első nemzedék repülési ideje mintegy június 10-ig tart, legtöbbet május 20-25.között látni. Főleg a koradélutáni órákban aktiv,16-17 óra táján tér nyugovóra. A második nemzedék zöme júliusaugusztus fordulóján repül.Megemlíthetem,hogy Lengyelországban, Poznan mellett, Kobylnica falu határában a második nemzedéket augusztus 3-én és 4-én fogtam. A debreceni A.niobe hovatartozása kétségtelenül érdekes probléma. Szerintem az északi Csoportba tartozik, amit több megállapítással támaszthatok alá.Először is a foltozása sokkal erősebb,mint a déli jellegű alfajunké,a larandaé.azután a nőstények között gyakori az olyan példány, amelynek a fonákján az ezüstszínű foltozás telj

es,részleges ezüstfoltozás pedig minden nőstényen van, hasonlóképen a fonáknak azokat a foltjait, amelyek ezüstszinüek szoktak lenni, erősebb fekete vonalak határolják,mint a laranda fonákján és végül a szárnyak felszínének az alapszíne más,mint a laranda-é. Az alapszín tüzes,élénk rókavörös,a rajta levő mintázat foltjai pedig élesen határoltak mind a himen,mind a nőstényen. A Bükk-