Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)
hegységben élő populáció nőstényein a mintázat kevésbé élesen határolt, az alapszínben pedig sok a fekete pikkely. Összehasonlítottam a debreceni formát a Poznan-környékivel is,amelyik szintén síksági forma és megállapítottam,hogy meglehetősen hasonlítanak egymáshoz. Jóllehet nem annyira élénkvörösek,mint a debreceniek, a foltok jellege és a fonákjuk, különösen a nőstényeké, csaknem egyező, csak a teljesen ezüstös példányok számaránya nagyobb északon. - Érdekes, hogy a guthl erdő niobe-alakja eltér a debrecenitől, annál halványabb az alapszíne, a hátulsó szárnyon alig van vörösbarna szinelem, tehát jobban hasonlít a laranda-hoz. Véleményem szerint a debreceni niobe helyi alak, amelynek az élénk vörös szine a középhegységinél lényegesebben melegebb helyi klima hatására létrejött modifikáció.Feltevésemet alátámasztja az a tény, hogy a Fekete-tenger mellékén élő ni obe is élénk rókavörös szinü.Egy másik szabályszerű jelenséget is megfigyeltem a debreceni niobe-példányokon, ugyanis a világosabb példányoknak általában hegyesebb, a sötéteknek kerekebb a szárnya, összefoglalva az eddigieket, kétségtelen, hogy a debreceni niobe genetikailag az északi Középhegység populációihoz tartozik, azonban a helyi adottságok, főleg a klima, módosították a színét. Ez a módosulás még nem szilárdult meg minden tekintetben, vannak visszaütések,atavisztikus jellegek /ezüstfolt,barna fonák/. Az újonnan szerzett bélyegek elsősorban a guthl példányokon domborodnak ki. A Középhegységre jellemző fajok sorába tartozik az Erio- gaster rimicola Hbn. is. Ez a faj Debrecenben ősszel, október folyamán elég gyakori. Sajnos ezt a fajt másutt még nem gyűjthettem, ezért nem tudom megállapítani, hogy a debreceni populációnak vannak-e sajátos bélyegei. Kétségteles azonban, hogy ez a faj megtalálja a debreceni tölgyesekben a neki megfelelő életkörülményeket. Az Aplecta advena Schiff, nevű nagy bagolylepkét még nem mutatták ki az Alföldről. A Középhegység magasabb részein, Így a Bükk-hegyeégben meglehetősen gyakori, magam is fogtam BükkszentkereBzten. Két alkalommal