Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

A nedves réteken élő fajok sorában említem meg a füzön élő fajokat is. A nedves réteket szegélyező füzesek a tenyészőhelyei a Oosymbla orbicular!

a Hbn.-nak, Cabera exanthema ta Scop.-nak, Eariae chlorana 1.-nak és néhány más fajnak. A nappali lepkék közül a nedves rőtekre jellemző a már emiitett O.tullia-n kivtil a lycaena dispar ssp. rutilus Wernbg. érdekes, hogy a Collas hyale I.-nak is a nedves rétek a fő előfordulási helyei. A kulturterületek faunája megfelel az általános alföldi képnek, a szinezőelemek a környező természetes biocönózisok faunájához igazodnak. II. Fannisztikai eredmények. Debrecen lepkefaunájának a kutatása sok érdekes eredménynyel járt. Mindenekelőtt több olyan faj került elő, amelyek az Alföldnek csak egyes peremterületein találhatok,vagy egyáltalán nem fogták még őket az Alföldön. Ezek közé tartozik több olyan faj, amelyeket a Nyírség keleti részén már megtaláltak /ArgyniüB selene Schiff., Sterrha nitidata H. - Seh./, de olyan fajokat is fogtam, amelyeknek a debreceni előfordulását a korábbi kutatások adatai alapján nem igen várhattuk /Eriogaster rimi

cola Hbn., Aplecta advena Schiff.

, Cosymbia pupillaria Hbn., Scopula subpunctaria H.-Sch., Argynnis nio, be 1./. Sajnos két fajt, amelyek Török jegyzékében szerepelnek és nedves rétekre, hegyvidékekre jellemzők, nem tudtam megtalálni /Coenonympha tullia Müll., Co

scinia cribrum l/. A felsorolt fajok közül az egyik a magyar faunára nézve is újnak bizonyult és pedig a S.subpunctaria

. Eddig két' példányt fogtam belőle,j az egyiket 1956.július 7-én a Nagyerdőben, convallariosuá

rJe 11 egü erdőrészben és nappal riasztottam föl egy mogyoróbokorból

s a«másikat július 20-án lámpán. Meglehetősen Ikgy számban fogtam olyan fajokat is, amelyeknek a magyarországi előfordulására vonatkozólag csak ke-