Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

Lelőhelyei: Ócsai turjános /Bajári, 1952.

VIII.8/, Paks /Horváth 1932.VIII.14/, Nadap /Bajári & Móczár,1951.VII.12/, Sukoró /Bajári ft Móczár, 1951.VII.13, VIII.8/, Balatonfüred /Horváth E., 1940.VIII.19/, Villányi hegyek /Bajári, 1955. VII. 1/. Astata apostata Mercet.Szerzője nőstény példányok alapján irta le a fajt. Beaumont 1942-ben marokkói és pyreneusi példányok alapján a himet is ismerteti, feltűnő bélyegként emlitve a csápizek alakját és a haslemezek rövid, de sürü, bundaszerü szőrözetét. Gyűjteményünkben ezideig 5 nőstény és 14 him példány található. Lelőhelyeik: Csepel /Cerva/,Deliblát,Grebenac /Blré/, Ócsai turjános /Bajári, 1952.VIII.4, 8/, őrszentmiklós /Sajó, 1913-VII.22, VIII.9, 1915.VIII.8/,Sukoró /Bajári & Móczár, 1951.VIII.8/, Máriabesnyő /1905,VII.25VIII. 10/, Pécel /VIII.20/. Subfam.: T r y p o x y 1 o n i n a e Trypoxylon scutatum Kohl. Mediterrán faj, amely elterjedt már Közép-Európában és Közép-Ázsiában is. Hazánk területéről főleg az utóbbi esztendők tervgyüjtései során került elő. Lelőhelyei: Bugaci nagyerdő /Bajári ft Móczár,1950.VI. 21-25/, Makó /Móczár M., 1955.VI.21-25/, Szekszárd /Horváth E., 1933.

VII/, Sukoró /Bajári & Móczár,1951.VIII.8, 1952.VI. 9/, Villányi hegység-Szentkut /Bajári, 1955.VI.30/. Trypoxylon Kolazyi Chevr. Európa déli,ritkábban középső részein,a Kaukázusban és Közép-Ázsiában ismeretes. Hazai lelőhelyei: Pápa /Wachsmann/, Kispöse /Méhely, 1913/, Kőszeg Aisnya, 1938.VII.29/, Simontornya /Pillich, 1911.VII.21, 1913.VII.20/, de ismerünk néhány erdélyi /Felsőbánya, Déva/ és horvátországi /Gospic/ példányt is. Trypoxylon fronti

corne Guss. A közönséges figulus fajhoz igen hasonló, a nőstény fejpajzsa azonban nem egyenesen lemetszett, hanem kikanyarított, kétfogu. A dél- és Közép-