Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)
vei. Voltak olyanok, akik kétségéé vonták, hogy linnj azt a fajt nevezte el bipppthoé'-nak, amelyet ma e néven ismerünk. Pontosabb kérdés ennél, melyik az & populáció, amelyből Linné tipiispéldányal kikerültek. Ha már bizonyosra vehető, hogy ez a középkeleti Svédországban keresendő © különbözik a svéd hegyvidéken előforduló var. s tiebéri Gerh e ~től, Különbözik a nomenklatúrái törzsalaktól az északnémetországi forma, Rottemborg euridioe-.is is. A A földrajzilag hozzánk legközelebb eső populáció, S obiffe ratills r Yerzeichnis-ének chryseis-e Schulze, /151/ szerint azonos az előbbivel a igy a prioritás alapján annak nevét kellene viselnie, Viszont Verity szerint a középeurópai forma egyezik a Pireneusokban repülő raeazal, amelynek ő a mirua nevet adta. Hazánkban a Nyugat-Dunántúl területéről, Kaposvár környékéről került elő a legtöbb hippotfaoe-példány. Itt, Kaposvártól északra Hetes község határában magam is megtaláltam két olyan helyen, ahol még nem gyűjtötték. A hippothoë itt kát nemzedékben repül, az első május második felében, a második július eleje*tél augusztus közepéig. Az első nemzedék morfológiai habitusa megfelel az Abafi munkájában közölt képnek, mig a második első látásra kicsinységével tűnik fel. A him szárnyc sues távolaága 25-29 iras» a nőstényé 24-26 mm között mozog. A fekete szegély azélea,a hátulsó szárnyon a discalis térség a cellától lefelé fekete, ebben elég kicainy vörös félholdacskák vannak. Sejtzáró foltocska mind az elülső, mind a hátulsó szárnyon van, az utóbbin jóval kisebb, de akad fölötte még egy apró pontocska. Az ibolyás színjátszó fény halványan mutatkozik. A fonákon az alap szürke, ebbsn az elülső szárnyon*világos sárgás derengés látható, a hátulsó szárnyon a submarginalis szalag változó kiterjedésben és nem túlélőnk szinben megvan. - A nőstényre jellemző sötét szine, mindkét szárnya majdnem teljesen feketés-barna, az elülső szárnyon a submarginalis vörös foltok majdnem teljesen hiányozhatnak. Ez a legfeltűnőbb különbség e között 03 más rasszok köaött,amelyeknél a nőstény szárnyának középtere többé-kevésbé barna. A fonák disoalis ocellái mindkét nemnél átütnek a felső felül être.A nőstény fonákján a submarginalis vörös szalag erősebb,mint a hímnél. Ezt
