Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)

nőstény Julias 22-én szokott megjelenni, némely évben azonban sokkal korát

ban. Gyűjtéseim során tett tapasztalataim szerint az admetoa megjelenési ideje Budán június utolsá bete s osak kivétele a en hideg években /mint pl. az 1954.év/ marad júliusra az imagők kifejlődésének megindulása. Az egyedek szívósak, mert július végéig találhatók megvieelt példányok. Igen gyorsan repül, a virágon csak pillanatokig ül. TápaöVéaye az Onobrvohla oryatagallos és a He

dys

arum. XYIII. Meleageria S agárra Sajgarra: Bull.Inst.Cat .Hist .Hat ./2/, 9. 1925,

p.271. Generotipus: melaegsr Bap. Ezt a nemet Sagarra á mai eager Esp. számára választotta ki. Ez a faj egyetlen képviselője e nemnek. Közei áll az Agrodlaetua nemhez, genital-appendixe nem sokban különbözik amazától. Uncus, snbunel és a valvák teljesen hasonlók, csupán az aedoeagas tér el egy kevésaé, ennek 1elapitott végződéae u.i. némileg kiszélesített s dorsalls részén ott van a n

processus Chapman"

. A Mele age - rla&em más Polyommatini fajokkal szemben különálló volta különösen a szárnyak fonákjának rajzában éa a nőatény egész habitusában mutatkozik meg. 33. Meleageria meleager

.-Esn. Beseri Die Eur.Schmetterlinge in Abb. I.p.

375. /P.R.ÏÏ.Ï

IiToaena Meleager Esp.; Abafi:u.az; AH.:u.az/ Előfordulásának helyei a palaearktikus régiónak jobbára déli részére szorítkoznak. Franciaországnak is, Németországnak is inkább déli részein otthonos, innen tovább terjed Közép-Európán át keleti irányba Kia-Ázaiáig, Kurdisztánig. Hazánkban általában országszerte megtalálták,azonban inkább a hegyvidékeket, különösen a méazkő-hegyeket kedveli /Szár környéke, Bükk hegység/, ahol néha nagy tömegekben lép fel. A meleager-t szárnyának szabása megkülönbözteti a lyaandraéa Agrodlaetas fajoktól. A him elülső szárnya ugyan nem különbözik ezekétől, a hátulsó Bzámyakon lenn azonban kis kitüremkedés