Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)

változtatnak az Arjoia agestis subsp. pel

crion subsp, nova nevet adtam.Kolotipus /3/ a saját gyűjteményemben. Az agestis hernyójának tápnövénye az Er

odium cicutarium

. XIII. Earned onla Porst

. Porsten Das System der paläarktischen Polyomma%ini

. Mitt .Münch.Ent.Ges

.,28.1938,p

.113. Generotiousi

Chiron Rott. Az Idézett munkában Förster Eumedonia néven irt le ógy alnémet a Chiron számára. ízzel együtt több sínemet egy közös nem, a Polyommatus alá sorolt .Mivel mi nem követtük Pore te r-t a külön nemekre és alnemekre való bontásában, az Eumedoniá-t is mint genust vettük fel. A chiron-t a múltban általában az Ariele R.I. nemhez sorolták. Forster szerint is ahhoz áll a legközelebb és pedig azon a táplálkozásbiológiai alapon, hogy mindkét nem fajai G-eraniumféleken élnek. Egyébként szerinte a Chiron anatómiai jegyei a legkülönfélébb fajokkal tartanak rokonságot. A valvák alakja az Ari

cia-ra emlékeztet,azonban az aedoeagus nem olyan hegyes, mint az Aricla-ké. Az uncus és a sübunci a Cyaniris Dalm. és az Albu- lina Tutt nemekkel tartanak rokonaágot. Hogy mennyiben, azt, sajnos„nem fejti ki a szerző. Stemgf

fer Porster-nek a chiron különállóságával kapcsolatos nézetét általában elfogadta. A chiron az uj nem tipusa és egyszersmind egyedüli faja. 22. Eum«donla chiron Rott. Ro11emburg : H aturf

ors

cher,VI.1775,p.27 .H o.15. /F.H.H.1 L"ycaena Bumedon Esp.; Abafi:u.az; AH. : -/ Elterjedt az egész palaearktikus területen, szárazföldünkön északon is magasra jutott el. Nedves, főleg hegyi réteket kedvel. Hazánkból csak egyetlen példánya ismeretes, melyet Szurdok^ gyűjtött 190 5-ben a vasmegyei Sárváron. Mivel azóta nem került elő s régebbi adatok sem utalnak jelenlegi faunaterületünkön való jelenlétére, nem valóazinü, hogy előkerül.