Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)

tény le. A csókoládébaraa alapon limbaliaan barna félholdak helyezkednek el. Számuk és nagyságuk különböző. A hátid só szárnyon a barna félholdakon belül néha fekete körfoltok látszanak, különösen akkor, ha ezeket a szegély felől világosszürke vagy kék iveoskék is kiemelik, A T-I. a színak általában sötétebbek, az alapazin kávébarna,a nar&uoefoltok tüzes rozsdabarnák. A discalis térben néha látszanak a hátulsó szárnyon az egyes sejtekben fehér ékek, ezek azonban nem olvadnak ösaze fehér térséggé. Ezt a változatot Lycaeides argyrognemo

n Brgatr. subsp.

ar

g

vropeza subsp. nova néven irom le. Helo- /S/ éa alio ti pus /oy a gyűjteményemben. Ezen belül is lehet lokális változatokat megállapítani. A magyaróvári populáció némi elhajlást mutat a szomszédos aegusella Trty. felé, bár alapjellege szerint ez is argyropeza

, a bükki viszont sötétebb kékjével,szélesebb peremével ás kisebb méreteivel mutat bizonyos helyi elváltozást. Két nemzedékben repül,az első példányai május elejétől bukkanhatnak fel és Junius végéig kelhetnek. A második rajzása ju Ilus elejétől kezdődik s tart az egész nyár folyamán még szeptember elején is található. Az első nemzedék sokkal gyérebb számú s rendszerint nagyobb, mint a második. Sápnövénye a Coronllla varia

. Az őaszel lerakott pete telel át. 18. Lycaeides Idas L. Linné: Fauna Sueciea.Ed,II. 1761, p.283. /P.R.H.: Lycaena Argus L. ab.

argyro gnomon Bgstr.part

im.: Abafi: Lycaena Argyro

gnomon Bgstr. partim. tlH. : n. az/ Európában sokkal el terjedtebb, mint az előző faj. A Szovjetunió területén, valamint Skandináviában igen magasra hatol észak felé,kb. a TO.fokig.Angliában nincs meg, Bél-Görögországban sem, de a Földközi-tenger szigetein még vannak populációi .Az Alpokban is otthonos, a legmagasabban előforduló Rhopalocerák közé tartózik

e

Ázsiában aránylag gyér adatok jelzik elterjedését,Kis-íssiában és Kelet-Ázsiában nem találták meg.