Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)
teljes*!! hiányzik". gtauto sgy másik tanulmányában /158/ megállapítja, hogy az euergetes Karnielia, Karintia és Triest rassza. Ennek a lelkesedő hanga,de kevésbé" pontos leírásnak adataival a hazánkban repülő populációk jegyei nem mindenben egyeznek.A különbség közöttük a következőt 1.A lepke átlagos nagysága nem nagyobb a legtöbb európai rassz tipikus példányainál. Akadnak egyea nagyobb példányok a tavaszi nemzedékben, viszont a nyári nemzedék inkább kicsinek mondható, különösen a Bükkben. 2. Az erek nem feketék és nem domborodnak feltűnően ki, fekete pikkelyek a szárny egész felületén vannak. 5.A fonák alapszíne nem sötét, az ocellák közepes nagyságúak. 4.A hátulsó szárny fonákján lévő submarginalis ooellákban mindig vannak fémesfényü pikkelyek. Ezek alapján a Középhegységünkben s az Alföld egyes helyein található argyrognomon-nnk nem azonoaitható az euergetes Stand.» rel. Ez természetes is,mert más bio topokon, más ökológiai és klíma tik ai tényezők mellett tenyészik.így még le nem irt rassznak kell ezt tekintenünk, amelynek morfológiai képét az alábbiakban részletezem. A hím felül sötétes szilvakék, oldalnézetben opálos csillogása. Rojtszegélye fehér,a fekete szegély keskeny, az apex* alatt kissé megvastagodik, se jtzárő pont vagy vonal ka rendszerint hiányzik.A hátulsó szárnyon a submarginalis pontok, alakra,nagyságra és számra nézve különbözők, leggyakoribb, hogy kúposak és a szegéllyel összefüggenek .A fonák alapszíne világos galambszürke néha hidegebb,néha melegebb árnyalattal. A bázisnál különböző kiterjedésű az azurs zinü be hintés.A submarginalis ooellarendszer fejlett,, a külső fekete foltokban szabálytalanul férnesfényü pikkelyek vannak elhelyezve, néha 5, néha csak 1 foltban. A rozsdaszinti szalagot befelé iveoekék, vagy „sapkák 11 határolják, ezek tompák s néha olyanok, mintha be volnának törve. - A nőstény általában csokoládébarna. Ezen, a bázisnál lehetnek csillogó kék pikkelyek. Oly mértékben kék szinti nőstényeket, mint amilyenek nyugaton gyakran elő fordulnak, magyarországi anyagban nem láttam. A rojtszegély fehér,ezt faji bélyegnek tekintik az id as nősténynyel szemben, akad azonban barnás rojtszegélyü argyro gnomon nőa-