Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)
Dunántúl nyugati és déli részeibél mutatták ki. Tomala Nándor /RoTartani Lapok, IV. 1897,p.19-21/ azt közölte, hogy a faj hernyóit Balassagyarmaton Evonymusbokrok /kecskerágó/ ágaiban találta /?/. Elöregedett,beteges almafák, ritkábban körtefák, szilvafák és galagonyák kérge alatt és ágaiban, melyeken olykor daganatokat is okoz, fejlődik egy évig a Synanthedon myopaefor- mis Bkh. hernyója,melyet kártevőként is számontartanak, mert néha fiatal csemetéket is megtámad, de általában inkább csak másodlagos kártevőnek tekinthető* A cserje növények közül figyelemmel kell lenni a Rubus- és Ribesfélekre, a Cornus s anguine ara /vörösgyürüs som/ és a Viburnum lantana-r a /ostorménfa/. A málna és szeder gyökérfejében és előző évi hajtásaiban egy évig fejlődik a Bembecia hylaeiformis Lasp. hernyója* A fertőzött ágak könnyen törnek. Ennek a fajnak hazai előfordulása valószinü, de még nem bizonyos. Eddig csak a Budaihegyvidékről vannak nem egészen megbizható adataink. Ezért erre a fajra, melynek imágói éjjel repülnek és igy lámpával gyűjthetők, szintén felhivom a figyelmet. A Ribes rubrum és R.nigrum /vörös- és fekete-ribiszke/, ritkábban a mogyoró kártevője a Synanthedon tipuliformis Cl. hernyója. Ez egyik leginkább elterjedt Aegeriidánk. Előfordul a köszméte,boróka,kecskerágó, kivételesen a szeder,málna és állitólag a szőlő ágaiban is.A megtámadott ágak elszáradnak és a hernyó jelenléte erről könnyen felismerhető. Valószínűleg a Cornus sanguines /vörösgyürüs som/ a tápnövénye a Synanthedon stomoxyformis Hbn.-hernyójának. Azonban vannak, akik a berkenyében és a naspolyában gyanítják. Hazánkban eddig a Dunántűi több helyén, Budapest környékén és Bátorligeten találták. Erre a fajra is felhivom a figyelmet, mert tápnövénye még végleges tisztázást kivan. A Viburnum lantana /ostorménfa/ ágaiban él a Synanthedon andrenaeforrni s Lasp. hernyója. Hazánkban eddig csak a Budaihegyvidéken és a Börzsönyben találták.
