Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)

A lágyszárú növények közül elsősorban a fütejfélékre kell figyelemmel lennünk. Az Euphorbia cyparissias /farkasfütej/ gyökerében egy évig fejlődik a Chamaesphecia empiformis Esp. hernyója, mely nél UTik talán a legelterjedtebb Aegeriida-f aj .Ugyancsak ebben a növényben él a hozzá hasonló, de vékony, sárgalábú Chamaesphecia astatiformis H.-Sch. és a legkésőbben, augusztus végén, szeptemberben rajzó Chamaesphecia leucopsiformis Esp, továbbá a Chamaesphecia leucomelaena Z.hernyója is. Az ntób,bi ponto-mediterrán fajra szintén felhivom a figyelmet, mert hazai előfordulását eddig csak Priyaldszky_ emiitette. Az Euphorbia luoida /fényes fütej/ és az E.palustris /mocsári fütej/ gyökerében és szárában fejlődik árterületeken ós vizenyős helyeken a Chamaesphecia hungarica Tom. és a Ch. palustris Kautz hernyója. A hernyó tavasszal a gyökérből a megelőző évi szárakba hatol fel és azokban bábozódik. Ezek az elszáradt szárak könnyen kihúzhatók a földből. A Ch. hungarica-t Tomala a Ch.empiformis Esp.fajváltozataként irta le /Rovartani lapok, VTII. 1901, p. 47-50/. A más jellegű biotóp, más tápnövény, eltérő életmód, valamint alaktani bélyegek és ivarszervi vizsgálatok alapján kimutattam a Ch. hungarica önálló fajiságát /Rovartani Közi., III. 1950,

p.4955/. Tom

ala leírásában a tipusokax nem jelölte ki és én is elmulasztottam ezt az előbb említett dolgozatomban megtenni. Ezért ezt a hiányt a Természettudományi Múzeum gyűjteményében lévő eredeti Tomala-féle anyag alapján a német nyelvű összefoglalásban pótolom. Az Euphorbia Seguieriana /= gerardiana/ /pusztai fütej/ gyökerében a Chamaesphecia bibioniformis Esp. hernyója két évig fejlődik. Hazánk homokos, buckás vidékein nagy számban található. Az Euphorbia polychroma/

=

epythimoides/ /szineváltó fütej/ gyökerében a Chamaesphecia stelidiformis Err. hernyója fejlődik egy évig. Ez a pontúéi faj hazánkból eddig a Dunántúl nyugati és déli részéből, továbbá a Pilisi- és Budai-hegyvi-