Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

A táblázat értékeinek megfelelően kialakul az öt faj között a sorrend, amelyet legjobban a növényzet, illetve a talaj vízellátásával jellemezhetünk. Az egész vegetációs periódusban nedvestalajú kaszálókra és rétekre a Ch. dorsatus és tongicornis jellemző; a Ch. parallelus és elegáns nagyobb ingadozásokat (nyári kiszáradás) is kibír, az utóbbi faj különösen a Hortobágyon terjedt el. A kevésbbé bolygatott xerotherm gyepekben a Ch. declivus otthonos. A kolozsvári és tihanyi elemzés adatai feltűnő egyezést mutatnak éppen a Ch. longicornis jelenléte miatt. A tiszántúli részeken ez a faj elő sem került eddig. A hozzá legközelebb álló Ch. parallelus sem általános együttesképző. Nagy területű homogén növényi aszszociációkban ritkán jelentős, inkább kisebb területű, de változatosabb életfeltételeket nyújtó — kultúrától néha bolygatott — biotópokban él nagyobb százalékban. A Ch. declivus fajt csak az Ohaterdő Festucetum pseudovinae artemisiosum gyepjében találtam uralkodó elemként, ez a biotóp ugyanis kevésbbé bolygatott, legelt, mint a Hortobágy hasonló növényzetű helyei. Egyébként a legxerofilebb Chortippus fajunk, mert még a nyírségi Festuceto-Chorynephoretumokban és a Kolozsvárszénafűi Festucetum sulcatae gyepekben is jelentős százalékban találtam, a tömeget azonban ezeken a helyeken más sáskafajok adják. A különböző növényi asszociációkban szereplő Chortippus fajok százalékösszege azt mutatja, hogy e sáskák legnagyobb százalékban a higrofil és mezofil rétek, kaszálók gyepjében fordulnak elő. Egyedsűrűségi vizsgálatok még jobban megvilágítanák a növényzet és a sáska-szöcske együttes viszonyát; ezek a vizsgálatok azonban leginkább termelésbiológiai szempontból lennének fontosak. A kvantitatív elemzések még a jövőre várnak. vitéz Nagy Barnabás. Új légycsalád a magyar faunában. S a j. ó Károly nak az Országos Magyar Természettudományi Múzeum Állattárába került légy gyűjteményében a szárnypikkelynélküli légy-félék (Muscidae acalyptratae) között több feltűnően nagy, első ránézésre bizonyos gyümölcslegyekre hasonlító barnássárga testű, tarkaszárnyú légy került elő. A pontosabb vizsgálat ki-