Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

perc múlva megtaláltam a hang forrását: egy kicsiny lyuk mögül hallatszott a motoszkálás. Pontosan a fal padlófelőli élén volt a 1. ábra. csöpp nyílás, amelyet feszegetni kezdtem. Amikor a nyílást sikerült pár centivel nagyobbra tágítani, egy teljesen fejlett nőstény Anoxia orientális mászott ki rajta sajátságos cirpelő hangját hallatva. Kétségtelenül érdekes előfordulása kedvet adott a további „falbontáshoz", minek alapján az üregről az 1. sz. ábrán látható képet nyertem. Az x-szel jelölt helyen egy összerágott Anoxia hulláját találtam. Teljesen száraz volt s legalább egy éves lehetett. A ház teljesen száraz, alig termő futóhomokon épült, tégla-beton épület. A padozat 160 cm-nyi magasságban van a föld színe fölött. Ezt a részt az idevaló futóhomokkal töltötték fel. A fal vastagsága 80 cm. A padozat festett, az épület 13 esztendős, építésétől fogva kőműveskéz nem érintette. Mindkét állat valószínűleg a futóhomok alkotta földtöltésen át kerülhetett a fal lazább, üreges részébe, ahol az egyik állat a szabadba vezető nyílás kicsisége miatt a falból kimászni nem tudott és így elpusztult. Papp Károly.