Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 3/1-4. (Budapest, 1938)

rom utolsó íze hosszabb, mint a 3. íz. Ajaktapogatói 3 ízből állanak, kopaszok, szempillaszerű szőrök nem fedik.) Nyelvük (glossa) többé-kevésbbé hosszú kétágú, végén gyengén szőrözött, fióknyelveik (paraglossa) rövidebbek, mind a négy ág végének alsó oldalán egy kicsiny sötétebb megvastagodás van, tövükön pedig 3-ízű tapogató foglal helyet. Alsó állkapcsuk (maxilla) széles karélyú, belső lapátja (lacinia) hiányzik, véglapátja (galea) elkeskenyedő, tövén 6 ízből álló tapogatót visel. Rágóik (mandibulae) hosszúak, végükön tompa fogúak, külső oldalukon hosszantfutó csatornákkal. Felső ajkuk (labrum) gyengén chitines képződmény. Az egyes fajok egymástól való elkülönítése, meghatározása közben jelentős szerepe van a következő alaktani bélyegeknek. A nőstények csápja (antenna) 12, a hímeké 13 ízből áll. Utolsó ízeinek alkata különböző. A nőstényeké legömbölyödött, a hímeké többé-kevésbbé kihegyesedő (Symmorphus subgen.) A 13. ízük megnyúlt, vékony a 11. és a megkisebbedett 12. ízre visszahajolt (Ancistrocerus, Lionotus, Microdynerus subg.) vagy az utolsó 5—6 íz ellapult és spirálisan felcsavarodott (Hoplopus subg.) A csáptő alatt levő fejpajzsuk (clypeus) elől egyenesen levágott (0 reniformis), kerekített (0. laeuipes I. tábla 22 rajz) vagy kicsípett (0. exilis). A fejtető és a csáptövek között többé-kevésbbé mély barázda húzódhatik (0. helveticus). Néha a pontszemek mögött szőrrel fedett árok van (0. murarius I. tábla 24. rajz). . Toruk (thorax) alkotása változatos. Néha az előtör (prothorax) oldalán válltüske van (0. gracilis I. tábla 10. rajz), máskor szögletes (0. bifasciatus I. tábla 12. rajz), de lehet lekerekített (0. minutus I. tábla II. rajz) is. A középtor oldallemezei (mesopleurae) simák, fénylők (0. debilitatus) vagy pontozottak (0. bifasciatus). Középhát (mesonotum) pajzsa (scutellum) általában hosszabb, mint amilyen széles. Az utópajzs (postscutellum) hátsó szegélye vagy csipkézett (0. danticil. tábta 6. rajz) vagy szélén 1 — 1 többé-kevésbbé hegyes tüskével felfegyverzett (0. parvulus I. tábla 5. rajz). Az utótor (metanotum metathorax, Mittelsegment) fala vagy fokozatosan lekerekített (Hoplopus subg), vagy függőleges és oldalperemmel ellátott (Lionotus subg.) ulóbbi esetben két oldalt gyakran mély barázda választja el az utópajzstól (0. quadrifasciatus). Felülete tükörfényes (0. egregius I. tábla 25. rajz), harántosan ráncolt vagy pontozott. Szárnyaik (alae) a közép- és utótor hát- és oldallemezei közt erednek. Eredésük helyét többé-kevésbbé a tőpikkely (tegula) ta-