Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)

mintegy háromnegyedrészét, — mig ezzel szemben a mirigy utolsó negyedében annak bolyhos volta megszűnik, s rendkívül finom, habszerü, külső consistenciát mutat. Az emiitett szervek, — melyeket egyelőre középbéli mi­rigyeknek kell neveznünk, — élettani működésének kiderítése még megoldásra vár. Dufour — nyilván R a m d o h r fent idézett müvének sug­gestiv hatása alatt, — a középbéli mirigyeket nyálmirigyeknek tartja. Miután a mirigyeket, •— rajzából is leitetszőleg — az előbélbe ve­zette, eme megállapításán nem lepődhetünk meg. Tekintettel azon­ban arra, hogy a mirigyek nem az előbélbe, hanem a középbélbe nyilnak be, — és annak mintegy folytatását képezik, — teljes hatá­rozottsággal állithatjuk, hogy a szóban levő szervek nem alkothat­nak nyálkamirigyet (glandulae salivales) s igy élettani szerepük sem lehet azzal azonos. Hoppe—Seyler, Kruhenberg és Plateau nézetei sze­rint a rovarvilág más egyedeinél, — különösen az Orthopteráknál elő­forduló, hasonló alkotású középbéli mirigyeknek élettani szerepét hajlandóak összehasonlitani, sőt azonosítani a gerinces állatok has­nyál-mirigyével ( pancreas). Müller, J o 1 y, H e y m o n s, de Siné t y, Bordas a középbéli mirigyeknek a vasa Malpighi működéséhez hasonló szerepet tulaj donitalnak. 1 ) A Buprestidak most emiitett középbéli mirigyeinek élettani sze­repét megbízható módon, csak akként állapíthatnék meg, ha azokat festett tápláló anyaggal etethetnénk, s a középbéli mirigyekben az etetés után bekövetkező netáni felszívódást, annak mértékét stb. megfigyelhetnénk, továbbá, ha a középbéli mirigyek váladékát mes­terségesen kivonhatnék és bennük enzymeket mutathatnánk ki és özeknek az enzymeknek a különböző táplálóanyagokban való hatá­sát pontosan, chemiailag nyomozhatnók. A középbéli mirigyek fel­szívó, illetőleg emésztő nedveket elválasztó feladata pontosan csak igy volna megállapítható, s ha sejtéiben kiválasztó működést és váladékukban nitrogéntartalmú bomlástermékeket mutathatnánk ki, akkor volna csak igazolva exeretoricus szerepük. Miként azonban már emiitettük, a Buprestidak etetése fogságban a lehetetlenséggel határos, azonfelül a középbéli mirigyek váladéká­nak élettani vizsgálata is egyelőre lehetetlen, mert a Buprestidak a kísérletekhez szükséges nagyobb számban, nehezen szerezhetők. — Kísérleti lehetőségek hiányában, ennélfogva a középbéli mi­rigyek élettani szerepének tárgyalása helyett csupán morphologiai szerkezetükről számolhatok be, s kizárólag erre építve következtet­hetek e szervek élettani működésére. Miként dolgozatom első felében már részletesen kifejtettem, a Buprestidak bélcsőve, különösen pedig a középbele nem felel meg azoknak a méreteknek, melyek általánosságban a jellegzetes phy­Chr. Schroder: Handbuch der Entomologie p. 255.

Next

/
Thumbnails
Contents