Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)

tophaga typust jellemzik, hanem az ismert adatoknál jelentékenyen rövidebbek. Ezért hajlandó vagyok a középbéli mirigyeket a bélcső, — közelebbről közép bél —• megnagyobbitására szolgáló szerveknek tekinteni, melyeknek az a hivatása, hogy a rövid k ö z é p b é 1 sekreciós, — esetleg resorpciós —• működését fokozzák, illetőleg ezen feladatok végzésében osztozzanak a középbéllel. Hogy ezt a feltevésemet anatómiai adatokkal is megerősithessem, szükséges, hogy megismerjük ugy a középbélnek, — különösen pedig a középbelet kibélelő hámnak, — valamint a középbéli mirigyeknek finomabb szerkezetét, hogy mindkettőnek szövettani felépítéséből is következtetést vonhassunk a középbéli mirigyeknek élettani szerepére. Mindenekelőtt tehát a középbél szerkezetével kell tisztába jönnünk. A középbélnek az emésztés mechanikai munkájában való szerepe, az előbél működésével szemben, — elsősorban a táplálék chemiai feldolgozására szorítkozik. 'A középbél fala, — a lumentől kifelé haladva, — a következő alkotó részekből épül fel: 1. a hám (epithel); 2. a hámpótló telepek (regenerációs kryptákL melyek a középbél izomrétegébe vannak beiktatva; 3. a hámot és a regeneráló telepet magába záró alaphártya (Basalmembran) ; 4. a laza hálószövedéket alkotó belső körkörös és a külső hosszanti izmok. A hám egyrétegű, sejtjei hosszúkásak, hengeralakuak, egymástól nincsenek jól megfigyelhető határvonallal elkülönitve. A sej tplasma finoman szemecskés szerkezetű, haematoxylinnel élénk ibolyaszinüre festődik. Benne, — különösen a lumen felé eső részen, — jól megfigyelhetően —• kisebb-nagyobb mennyiségben váladék szemecskék észlelhetők. A sejtmag feltűnően nagy, túlnyomóan tojásdad alakú, de nem ritkák a kerek idomuak sem. Nyugalmi állapotban, a legtöbb esetben, a sejt közepén foglalnak helyet. A középbelet kibélelő hámsejteknek a bél lumenje felé eső szabad része, az előbél szövettani szerkezetének tárgyalásánál ismertetett chitinintima helyett, —• rendkívül finom alkotású, nehezen észlelhető, sürü pálcikákból alkotott szegéllyel van borítva. A hámsejteknek ezt a részét pálcikás szegélynek ( rhabdoriam) nevezzük. Ennek jelentőségére, élettani szerepére nézve a vélemények eltérőek. Igy Frenz el a pálcikás szegély feladatát részben azonositja a chitin-intima szerepével, t. i., hogy az a bélfalat a mecha nikai behatásokkal szemben védi. Ezt a nézetet számos búvár köztük Bérlése — nem teszi magáévá. Viszont van olyan nézet