Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
A középbél vakbélszerü kitüremléseinek, de elsősorban a középbéli mirigyeknek jelenléce azt a meggyőződésemet erősiti meg, hogy a Buprestidáknál a változott táplálkozási módnak megfelelően: a bél cső functiója és ezzel kapcsolatban annak alakja is megváltozott, a r e a c t i o azonban nem a b é 1 c s ő meghosszabbításában, hanem felületének - a V a k b é 1 s z e r ü kitüremlések és a középbéli mirigyek (mint az adott táplálkozási viszonyoknak leginkább megfelelő szervek) kifejlődése által előidézett megnagyobbítása bán jelentkezik. Mielőtt a bélcső anatómiai szerkezetének részletes tárgyalására áttérnék, — szükségesnek tartom részben néhány szóval utalni arra, hogy a natomiai szempontból mennyire fontos a bogarak bélcsővének, táplálkozási módjuk alapján, typusokba való csoportosítása. Ezt a feladatot Gorka S á n d o r akként oldotta meg, hogy hat főtypust (Qoprophaga, Phytophaga, Succiphaga. Saprophaga, Sarcophaga és Necrophaga) és ha: átmeneti typust (Sapro-phytophaga, Phyio-succiphaga, Saprc-succiphaga, Sarco-necrophaga) különböztet meg. 1 ) Christian Schweizer a májusi cserebogár bélcsővéről irt tanulmányában 1 ') a typusok felállítása tekintetében óvatosságot ajánl, azzal az indokolással, hogy a táplálkozási mádnak megfelelő alkalmazkodás nagyon különböző, s emellett az rejtett is lehet, s ennek "folytán külsőleg nehezen ismerhető fel. A bogarak egyes fajai ezen kivül egy családon belül is a legkülönbözőbb táplálékkal élnek, anélkül, hogy bélcsői szerkezetükön változás volna észlelhető. E:<zel az okfejtéssel szemben azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy amennyiben typusokat állítunk fel, ez még korántsem azt jelenti, hogy az egyes typusokba a bogarak minden bélcsői változata mintegy vbeskatulyázhatóx. Hiszen éppen az észlelt nagy változatosságra való tekintettel volt szükség az átmeneti typusok felállítására, - amelyek a főtypusok leginkább jellemző szerkezeti sajátosságait a legérdekesebb módon domborítják ki. Az kétségtelen, hogy számos bogárfaj, mely egy családhoz tartozik, - különböző életmódot folytat, s ilyen példákra magam is hivatkoztam. Hogy azonban ezeknél a fajoknál a bélcső anatómiai szerkezetében változás nem állott e be, az nagyon lelkiismeretes anatómiai vizsgálatok alapján még bizonyításra szorul. Hiszen éppen Chr. Schweizer figyelmeztet bennünket arra, hogy az alkalmazkodás rejtett is lehet és külsőleg nehezen ismerhető fel. Egyébként is a szervek reactiója nem máról-holnapra szokott 1 Gorka Sándor: Adatok a coleoplerák táplálócscvének morphologiai és physiologiai ismeretéhez, p. 16. - Schweizer Christian: Der Darmkanal des Maikäfers (Naturwiss. Wochenschrift, Neue Folge XXI. 1922, No. 6, p. 78-81, mit 4 Textabbildungen.)
