Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
d o r-nak a Gnaptorok középbelén észlelt megállapításait, hogy t. i. a középbélnek nem minden sejtje fejt ki egyszerre elválasztó tevékenységet. Csak az erősen koplalt Buprestidak középbelében észlelhető a váladékszemecskék fokozott termelése és felhalmozódása, amikor is a nyugvó sejtek száma aránylag kevés, s a hámsejteknek elválasztó működése tolul előtérbe. Mindazonáltal óvatosan kell fogadni számos búvárnak a fenti megfigyelések alapján elfoglalt álláspontját, hogy t. i. a középbélbe felvett táplálék hatására indul meg a hámsejtek elválasztó tevékenysége és hogy a koplaló bogarak középbele mindenkor tele van emésztőváladékkal, — amely tehát minden esetben készen várja a középbélbe jutó táplálékot. A táplálkozás mechanizmusa ennél a megfigyelésnél sokkal bonyolódottabb életjelenség. Tudjuk azt, hogy az emésztés chemiai lefolyásában annyira fontos enzymek specifikus természetűek, azaz csak meghatározott anyagra hatnak. De nem is hatásos alakban termelődnek a sejtplasmában, hanem hatástalan proferment, vagy zymogen alakban, s aktiv enzym csak akkor válik belőlük, ha reájuk szerves, vagy szervetlen aktizáló anyag (aktizator) hat. Igy pld. a carbohydrasék a szénhydrátokra, az esterasék a zsirokra, a proteasék a fehérjékre hatnak, az amidasék az amidokat bontják, stb. Ha már most arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a koplaló bogarak középbele tele van emésztő váladékkal, — mely a táplálékot készen várja, — az enzymek tulajdonságait ismerve, — fel kellene tételeznünk azt is, hogy a szervezet már előre tudja, hogy minő táplálékot fog felvenni, s a kémiai reakciók sebességét fokozó enzymeket már előre termeli. Ez a felfogás természetesen nem állhatja meg helyét. A van G c h u c h t e n által a Ptychoptera contaminata középbelében talált 1 ), úgyszintén Deegener által a Malacosoma Cástrensis nevü lepke hernyójának középbelében észlelt 2 ) és kehelysejteknek (calycocyta) nevezett, különleges alakú hámsejtek a Buprestidak középbelében nincsenek. A Buprestidak középbéli hámsejtjei megegyeznek azokkal a hámsejtekkel, amelyeket Deegener sphaerocyta néven ismertet. Ezeknek a sejteknek magja nyugalmi állapotban túlnyomóan nagy, a sejt közepe táján fordulnak elő, váladékukat mindig bunkószerü duzzadás alakjában juttatják a középbél lumenjébe. A kifejtettek szerint megállapítható, hogy a Buprestidak középbelében csak egyféle alakú, de kétféle működésre berendezett sejtek x van Gehuchten: Recherches histologiques sur l'appareil digestiv de la Ptychoptera contaminata 1890. 2 Deegener: 1 c. 1. Teil: Deilephila euphorbiae és Deegener: Entwicklung des Darmkanals der Insekten während der Metamorphose, 2. Malacosoma castrensis.
