Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
Név A test átlagos hossza : mm. Az előbél átlagoshossza : mm. A test és előbél hossza közötti százalékos arány : Perotis lugubris F. 23.13.5 58.69 Chalcophora mariana L. 29.— 18.5 63.79 Capnodis tenebrionis L. 23.— 17.— 73.91 —miliaris var. metallica Ball. 30.— 2376.66 Dicerca aenea L. 20.14.— 70.— moesta F. 16.— 9.5 59.37 Ptosima 11- maculata Hbst. 11.— 7.2 65.45 Sphenoptera rauca F. 14.— 8.2 58.57 Gorka Sándor az előbél és az egész bélcső hossza jközötti százalékos viszonyszámok értékét az általa vizsgált különböző táplálkozási typusu bogaraknál ugyancsak három csoportba osztja, és pedig : t ' I. a kis értékek csoportjába a 2. i o°/o—i 7.020/0 ; II. a közép értékek csoportjába: a 17.030/0—31.95% ; III. a nagy értékek csoportjába: a 31.96%—46.88% között ingadozó értékeket. Az előbél és a test hossza közötti százalékos viszonyszámok értékeit pedig: I. a kis értékek csoportjába: a 16.50/0—48.00/0; II. a közép értékek csoportjába: a 48.10/0—76.6%; III. a nagy értékek csoportjába: a 79.7% —11 1.20/0 között előforduló értékeket. Mindkét fenti osztályozás alapján a Buprestidak előbelét a közép értékek csoportjába kell sorolnunk, mert méreteim szerint az egész bélcső és az előbél hossza közötti százalékos arány a »3.070/0—29.5%, — a test átlagos hossza és az előbél átlagos hossza közötti százalékos arány pedig az 58.570/0—76.66% között ingadozik. Ha az előbél falának finomabb szerkezetét vizsgáljuk, megállapithatjuk, hogy az előbél a Buprestidáknál is négyféle alkotó elemből van felépitve. Ezek a részek: 1. chitin-intima, 2. hám (epithel) 3. alaphártya (membrana propria), 4. külső körkörös és belső hosszanti izmok. Histologiai szempontból legtanulságosabb ezek közül a ch it inin t ima, mely ugy az elő, — mint utóbél legbelső részét burkolja és általában két réteget alkot, és pedig:
