Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
s ez a közös jelleg a régibb Liasz-kori Elateridákon és Bupres* tidákon (Glaphyropterodes Gehreti Heer, Glaphyropterites depressus Heer) még jobban kidomborodik. A Buprestidak ugy látszik a harmadkorban váltak szét teljesen az Elateridáktól, s ez talán a harmadkori vegetatióval, a táplálék megváltozásával hozható összefüggésbe. A harmadkori Buprestidákat Európából, főleg a seningeni rétegekből ismerjük, — hazánkban azonban — sajátságosan ősieletek ezideig még nem kerültek elő. Nálunk a legprimitívebb alakoknak a Protogemia Eschert és a Perotis-nembe tartozó fajok látszanak. Minthogy a kontinensünkön élő Buprestidak az észak-amerikai harmadkori fajokkal feltűnően megegyeznek, — nem lehetetlen, — hogy az európai fajok az ottani fauna elemeit tüntetik fel. Alább kifejtésre váró következtetésünk megalapozásához, a rendelkezésre álló palaentologiai adatok ismerete mellett, szükségesnek mutatkozik még a Buprestidak táplálkozási viszonyait is a törzsfejlődés szempontjából megvizsgálni. A rendkívül érdekes kérdés fejtegetésénél utalnunk kell Simroth tanulmányára 1 ), melyben az állatok táplálkozási módjának fejlődését a származástan és a törzsfejlődés szempontjjából ismerteti. A palaeontologiából vett, számos példával igazolt álláspontja szerint a tenger partmenti vizéből kilépő szárazföldi állatok legősibb tápláléka a gomha-mycelium és a zuzmó volt. A törzsfejlődés folyamán ezt a táplálékot sorrendben : a korhadó, — a rothadó növényi és állati anyagok követték, majd ezt ismét a növényi nedvek, a fa, kéreg, gyökérrészek és a gyümölcsök váltották fel. A korhadó és rothadó anyagok felvételével párhuzamosan fejlődött ki a rabló életmód: a hus evés. A táplálkozás utolsó lépcsője a lombevés, melyet törzsfejlődésileg a legíiatalabbnak kell tekintenünk. Nem lehet feladatunk Simroth kiváló elmeéllel felépített okfejtését követni, melyre a fenti eredményekben összefoglalt következtetéseit alapítja. Minthogy azonban Simroth meggyőző érvekkel támogatott nézetét számos kiváló búvár tette már magáévá, - - álláspontunk további kifejtésénél, azt a magunk részéről is elfogadjuk. A Buprestidákra vonatkozóan megismert törzsfejlődési adatokat egybevetve az állatok táplálkozási módjának a Simroth-féle felfogásban magunkévá tett fejlődés-elmélettel, — a Buprestidak bélcsővének a herbivor bogarak bélcsővének szerkezeti, — de elsősorban nagyságbeli viszonyától való jelentős eltérését a következő okfejtéssel magyarázzuk. A palaeontologiai adatok tanúsága szerint a Jura-formáció — különösen annak alsó tagozata, a Liasz-flórája még meglehetősen 1 Simroth H. : Die Ernährung der Tiere, im Lichte der Abstammungslehre. Oberkirchen, 1901 (Breitenbach).
