Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
4. Vorderschenkel dünn, mît kleinem, kaum wahrnehmbaren Zähnchen. dubius Bis. Vorderschenkel dicker und mit starkem spitzigen Zahn bewehrt. 5 5. Tarsen schwarz. Roberti Gyll. — Tarsen rot. Roberti Gyll. var. alliariae Bris. Adatok a Buprestidák bélcsövének ismeretéhez. Irta: Dr. Gebhardt Antal. (15 szövegábrával.) A jellegzetesen igen erős chitin-páncéljukról találóan »Vertesbogarak« néven, ismert Buprestidák tanulmányozásával, nagyon sok leiró entomologus foglalkozik. Ennek az a magyarázata, hogy a Buprestidák a bogarak rendjének kétségkívül legszebb, legragyogóbb képviselői, a természetnek igazi remekei, ragyogó ékkövek (innen származik a »diszbogar«, »fembogar«, »pompabogar« stb. népies név), melyeknek tüzes szinpompája csak a legnemesebb drágakövekével hasonlítható össze. A Buprestidák a bogarak rendjében a Throscidae, Eucnemidae, Cerophyticlae és Elateridae családokal együtt a Stcrnoxia csoporthoz tartoznak, amely csoport viszont a Diversicornia hadban és a Polyphaga alrendben foglal helyet. Azóta, hogy Linné 1758-ban Systema Naturae c. munkájában :• octoguttatm néven leirta az első európai Buprestist, — a kutatóknak tekintélyes gárdája választotta ezt a családot beható tanulmánya tárgyává. Elég e részben a régiek közül Solier, Lacordaire, Marséul, C as te Ina u, Gory, H. Dey rolle, J. Thomson, Ed. Saunders, W a t e r h o u s e, Fairmaire, L e c o n t c, Eschscholtz és mindenekelőtt Kerremans nevére hivatkoznom, akikhez a rákövetkező időkben a hivatott búvárok hosszú sora csatlakozott és lankadatlan kutató munkával versenyez ma is a Buprestidákról szóló ismereteink továbbépítésén. Ez utóbbiak sorában ott találjuk Carter, Fisher, Nikola y, báró Hoschek, Obenb e rg er, S e m e n o v és T h e r y nevét. Fáradozásuknak köszönhető, hogy amig pl. Gemminger és Harold 1869-ben megjelent katalógusában a leirt Buprestidák fajszáma 2582 volt, Saunders 1871-ben megjelent katalógusában már 2625 fajt és Kerremans 1892-ben 4200 fajt sorol fel, — addig O benberger