Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)

1926-ban (Coleopterorttm Catalogus Pars 84.) megjelent katalógusának figyelembevételével, a leirt Buprestidak fajszáma már tízezer fölé emelkedett. A fajok számának ilyen rohamos emelkedéséből, a rávonatkozó irodalmi adatok részletezése nélkül is, bátran arra következtethetünk, hogy a kutatás túlsúlya rendszertani ismeretükre esik, s csak jelentéktelen töredék azoknak a búvároknak száma, akik a Buprestidak biológiájával is s e tárgykör fontosságával arányban álló mértékben foglalkoznak. Ezzel összhangzásban a biológiai vonatkozású tanulmányok ismertetésével hamar végezhetünk. Közülük figyelemre méltóbbak a következők : Hammerschmidt: Anatomie der Buprestidenlarven (Isis V. 1837. p. 505), Verhoeff: »Männliche Kopulationsorgane« és »Weibliche Kopulationsorgane» (Deutsche Ent. Zeitschrift 1893. p. 113—170, et 209—260) — továbbá Kerre malisnak a Buprestidákról irt örökbecsű monographiája (Monogr. Bupr. 1904. p. 21, 27, 81, 86, 90—96.), — mig egyéb biológiai vonatkozású tanulmányok, egyik-másik feltűnőbb életmódot folytató Baprestis-nem metamorphosisának és kárt okozó sajátosságának igen csekély számú, szük keretek közé szorított ismertetésében merül ki. Ilyenek a legújabban megjelent müvek közül: Nüsslin-R

humbler »Forstinsekten« (1922. p. 157), Escherich »Die Forstinsekten Mitteleuropas« (II. 1923. p. 129), Berlese »Entomologia Agraria« (1924. p. 181), melyek egyéb bogarak életmódjával kapcsolatosan általános entomologiai kereten belül Buprestidak biológiájával is foglalkoznak. A Buprestidákra vonatkozó biológiai adatok eme kétségen kívül megállapítható hiányosságának magyarázatát két körülményre vezetem vissza. Az egyik az, hogy a Buprestidak, más bogárcsaládok egyedeinek gyakori előfordulásához viszonyítva, aránylag mindenütt ritkák, amely körülmény okát ismét éppen rejtett, helyesebben kevésbbé ismert életmódjukban kell keresnünk. A szabatos biológiai megfigyelések sikerét pedig legelső sorban a rendelkezésre álló nagy kísérleti anyag biztosítja. A biológiai megfigyelések hiányának másik oka pedig az, hogy a Buprestidak fogságban nem élnek sokáig, mert ha el is látjuk őket állandóan friss, megszokott növényi táplálékukkal, még sem táplálkoznak és az insectariumban néhány napon belül elpusztulnak. Ez a sajátságuk biológiai szempontból való tanulmányozásukat nagyon nehézzé, sőt csaknem lehetetlenné teszi. Ezek azt okok a biológiai tanulmányok hiányának magyarázatát adják ugyan, de nem változtatnak azon a tényen, hogy az ide vágó kutatások felette hiányosak. Ezen ür áthidalásához kivan jelen dolgozatom hozzájárulni, és pedig abból a tárgykörből, amelyet a bogarak egyéb családjaival való vonatkozásban számos kiváló búvár tett tanulmánya tárgyává, viszont a Buprestidákkal kapcsolatban csaknem teljesen ismeretlen terület.