Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

KÖZÉPKORI CSATATAREK KUTATÁSA ÉS A CSATA I ÉRVÉDELEM MAGYARORSZÁGON 337 zánci sereg elleni ütközet emlékét vélte felfedezni, azonban a tiszai rév megnevezése sokkal inkább a szávaszentdemeteri görög rítusú monostor egy javadalmára utal.

13 A mohácsi csatatér lehatárolása tett vizsgálatok esetében is nagy szerepet játszott a beszédes földrajzi nevek kutatása. Példaként a Sátorhely mellett elhelyezkedő mesterséges kiképzésű, 5 méter magas Törökdomb („Törökcsászár-domb") említhető meg. A Törökdomb vélhetően nem onnan kapta nevét, hogy az első mohácsi csata idején, a dombon állították fel a török szultán sátrát, neve sokkal inkább a hely kedvelt török imahely voltjára vezethető vissza.

1

4 A csataterek lehatárolásánál segédkezhet a tömegsírok lokalizálása.

1" Különösen akkor, ha az ütközetben elhunytakat gyorsan kellett eltemetni, illetve akkor, ha a halottak eltemetésére jóval a csatát követően került sor. Ezekben az esetben ugyanis gyakorlati okokból nem igen lehetett mód messzebb elvinni a csatatértől a holttesteket.

1" Tömegsírok helyét jelezhetik a talaj felszínén megmutatkozó emberi csonttörmelék, ruházati elemek (gombok, veretek, övcsattok). Tömegsírok keresésekor több esetben előfordult, hogy egy középkori település temetőjére vagy temetőrészletére bukkantak az ásató régészek és azt azonosították tömegsírként. (Szent László I. törvénykönyvének 25. és Könyves Kálmán I. törvénykönyvének 73. törvénycikke kötelezővé tette az egyházak mellé, a cinteremfalon belülre való temetkezést. így egy bizonyos idő után az újabb temetkezések megbolygatták a korábbi sírokat és a sírok összezsúfolódtak.

1

7) A tömegsírokat általában nehéz datálni, mivel ha volt rá mód, a csatát követően gondosan kifosztották a holttesteket. A katonai tömegsírok kutatása kapcsán mindenképpen meg kell emlékeznünk, egy meglehetősen korai hazai példáról, a kiskunhalasi „Kuruczdomb" 1908-as feltárásáról.

1

8 A „feltárás" Nagy Szeder István és Pataky Rezső tanár vezetésével folyt. A kutatás során megállapítható volt, hogy a csatát követően megásott 4-5 méter szélességű, 1 m mély sírgödör kicsinek bizonyult, így a holttesteket a már megtelt sírgödör felett halmozták fel, majd meszet öntöttek és földet hordtak a maradványokra. A budapesti Embertani Intézetben végzett kutatások révén kiderült, hog)- 17 és 50 éves kor között elhunyt, 220-250 férfi holttestét temették el.

1

9 A csontmaradványokon számos kard/szablya, csákányfokos/fokosbalta, szurony/tőr és lőfegyverek okozta sérülések voltak meghatározhatóak (1. ábra). A sérülések tanulmányozása jelentős mértékben hozzájárult a csata lefolyásának (az írott forrásokkal megegyező) rekonstruálásához: a kuruc katonákat feltételezhetően álmukban lepték meg támadóik.

2

0 1

S GYÖRFFY 1988, 91. 1

4 GERGELY 1926, 349-350; PAPP 1961, 232. 1

5 Ütközet során elhullott állatok maradványait tartalmazó verem egyelőre nem került feltárásra Magyarország területén. Egyes állatmaradványokon azonban megfigyelhetőek fegyver okozta sérülések. Példaként egy Tiszalöknél talált Iókoponya említhető, meg amin számos, fokos okozta csapásra viszszavezethető sérülés látható. A leletkontextus ugyanakkor nem teszi lehetővé ezeknek a sérüléseknek egyértelműen csatározáshoz való kötését. BÖKÖNYI 1974. l

r' Gergely Endre 1924-1926-os mohácsi kutatásai során felismerte, hogy a tömegsírok nem törvényszerűenjárulnak hozzá a csataterek pontos lokalizációjához, egyes esetekben ugyan is a halottakat az ütközet helyszínétől távolabb temetik el, illetve az elhunyt katonákat később újra is eltemethetik. GERGELY 1926, 349. " MÉRI 1986, 27. 1

8 A kiskunhalasi „Kuruczdomb" kiváló példája annak, hogy egy csata menetének vizsgálatakor az írott források hogyan támogathatóak meg a régészeti kutatások eredményeivel. A Rákóczi-féle szabadságharc korának forrásai és egyes 19-20. századi visszaemlékezések révén azonosítható volt az 1705-ös kiskunhalasi csata tömegsírja. A tömegsírból kísérőlelet nem került elő, kizárólagosan az embertani vizsgálatok eredményei révén lehetett tisztázni a tömegsírral és a kuruc csapat számára vereséggel végződő csatával kapcsolatos kérdéseket. 1

9 BARTUCZ 1966, 422, 424. 2

0 BARTUCZ 1966, 424, 439, 443.