Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

342 POI.GÁR BALÁZS 1. ábra. Kuruc katonák koponyacsontjai súlyos koponyasérülésekkel a kiskunhalasi „Kuruczdombból". Forrás: B

ARTUCZ 1966, 435, 236. ábra, 429, 230/a ábra. Fig. 1 Hungarian insurrectionist soldiers' badly wounded skull bones from „Kuruczdomb". KÖZÉPKORI CSATATEREK KUTATÁSA MAGYARORSZÁGON A következő tematikai egységben két, a hazai középkori csatatérkutatás meghatározó példáját, az 124l-es muhi és az 1526-os mohácsi csatatér rövid kutatástörténetét és kutatási eredményeit mutatom be. MUHI A hazai kutatás régóta törekszik az 1241. április 10-11-ei muhi ütközet (2. ábra) helyszínének lokalizálására. A 19. századtól kezdve főleg tömegsírok keresése révén akarták meghatározni a végzetes kimenetelű muhi ütközet pontos helyét, ám a csatához köthető tömegsír egyelőre nem látott napvilágot. (Az ütközet halottjainak eltemetésére vonatkozó írott források nem ismertek, továbbá fontos kérdés, hogy a tatárok elvonulását követően újratemették-e a keresztény katonák földi maradványait vagy sem?)

2

1 A „muhi' csatatér kutatása során, az 1930-as években, a Leszih Andor vezette feltárások alatt, az ásatok az 124l-es ütközet halottjainak sírjai helyett a középkori Muhi település temetőjére, illetve településmaradványaira leltek rá.

2

2 A csata helyszínének azonosításában több írott forrás (Rogerius, Spalatói Tamás munkája vagy a keleti híradások) segédkeznek, ám a magyar tábor és a csata lefolyása szempontjából fontosabb topográfiai pontok megnyugtató azonosítására egyelőre nem került sor. A magyar tábor kiképzésére Spalatói Tamás ad információkat: „Ekkor a király úgy rendelkezett, hogy ne szanaszét, hanem összetömörülve üssék fel sátraikat. Úgy rendeződtek el tehát, mintha valamilyen szűk karámban volnának mindnyájan, körüs2

1 LASZLOVSZKY 2003, 453-455. 2

2 LASZLOVSZKY-PUSZTAI-TOMKA 1997, 144.