Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

336 POI.(.ÁR BALÁZS MÓDSZERTAN Egy-egy ütközet menetének megismeréséhez jelentős információkat szolgáltathat a régészet. Egy csatatér régészeti módszerekkel való kutatása különösen fontos abban az esetben, ha hiányosak, illetve egymásnak ellentmondanak az írott vagy esetlegesen a képi források.

1' A kora újkor számos új, a háborús eseményeket bemutató képi, illetve írásos műfajt teremtett, „ Ugyanannak a hadszíntérnek többféle nyilvánossága is létezett, sőt, ugyanaz a nyilvánosság többféle „szerkesztésben" is olvashatta az adott hadszíntér eseményeit. A csataterek vizsgálatánál elsődleges feladat az írott forrásokban és a képi ábrázolásokban szereplő topográfiai pontok terepi azonosítása. Az ütközet helyszínének meghatározására fémkereső-műszerek segítségével történő terepbejárás révén kerül sor a leggyakrabban. Ideális esetben a leletek és elsődleges eltemetődésük helye segítséget nyújt a csatatér területének lehatárolásában és az ütközet főbb eseményeinek rekonstruálásában.

8 A vizsgálandó területen a terepbejárás során érdemes minél több, kisebb méretű mintavételi egységet kijelölni. A leletek előkerülési helyét GPS koordináták segítségével kell rögzíteni, és érdemes később térképen is feltüntetni a talált tárgyak származási helyét.

9 Az ütközetek helyszíneinek vizsgálatát jelentős mértékben megnehezíti a mezőgazdasági művelés, a mélyszántás tönkreteheti a tömegsírokat, illetve számos eltemetődött tárgyat hozhat felszínre, amit a későbbiekben óhatatlanul felszednek az arra járók, gyűjtők. További komoly problémát okozhat esetlegesen a terület újkori szeméttel való szennyezettsége.

1" A leletek értelmezésénél gondot jelenthet, ha egy kisebb területen több csata folyt le viszonylag rövidebb időn belül. Számos időtálló formával rendelkező tárgy (például patkók) keltezése ütközik nehézségbe. Egy-egy terepbejárás során talált tárgy egy adott csatához való biztos kapcsolásakor kritikusan kell eljárnunk, mivel az interpretációt nem segítik zárt rétegsorok. A talált fegyverek, fegyvertöredékek és viseleti elemek datálását jól keltezhető párhuzamok (esetlegesen írott és képi források) segíthetik. A leletek csoportosításánál és statisztikai kiértékelésénél fontos szempont: - a csataterek leletanyaga egyenetlen eloszlást mutat - a lovassági ütközeteknél a nagyobb területen, gyalogos összecsapásnál kisebb területen szóródhatnak szét tárgyak - a katonai felszerelés, a ruházat és annak fém eleme értéket képviselt, ezért ha volt mód a csata után az elszóródott tárgyakat összeszedték, illetve kifosztották a halottakat.

1

1 Egy ütközet pontos helyszínének meghatározásában nagy szerepe van a földrajzi nevek vizsgálatának. A Rózsák háborújának egyik legvéresebb ütközetének, a Towton-i csata pontos helyének meghatározásában nagy szereppel bírtak a környékbeli beszédes földrajzi megnevezések: „Bloody Meadow" vagy „The Graves".

1

2 A földrajzi nevek helytelen értelmezése azonban tévútra is viheti a kutatást. Anonymus, III. Béla névtelen jegyzője a Gesta Hungarorum című munkájában a Tiszaalpárnál levő „Görögök réve" helynév mögött etimologizálás révén egy honfoglalás kori, bi6 SCOTT-FOX-CONNOR-HARMON 1989, 10-11. 7 G. ETÉNYI 2003, 12. 8 LEES2002, 16. 9 LYNCH-COOKSEY 2007, 145-149, Pratt 2008, 6-9. 1

0 PRATT 2008, 9. 1

1 NÉGYESI 1994, 75. 1

2 Az 1461. március 29-ei Tovvton-i ütközet helyszínének pontos meghatározásában a beszédes földrajzi helynevek és a lokális történelmi hagyomány mellett számos írott középkori vagy későbbi korból származó forrás is segítségre volt. FIORATO 2000. 2-4.