Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

FOLIA ARCHAEOLOGICA I.I

V. 2008-2010. BUDAPEST KÖZÉPKORI CSATATEREK RÉGÉSZETI KUTATÁSA ÉS A CSATATEREK JOGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON POLGÁR Balázs „... És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében ..." Kisfaludy Károly: Mohács BEVEZETÉS A hadirégészet építmény-, roncs-, hadisír- és harctérkutatásra irányuló, egyelőre hazánkban még gyerekcipőben járó régészeti irányzat. A csatatérkutatás módszertanának alapjait 1983-ban, a Little Bighorn-i csatatér feltárása során fektette le az amerikai Richárd Alan Fox és Douglas Scott. A hadirégészet az ókortól kezdve napjainkkal bezárólag foglalkozik a múlt konfliktusainak, csatáinak, háborúinak kutatásával. A hazai múzeumok közül elsőként harctérkutatással 2006-tól a Hadtörténeti Múzeum kezdett el foglalkozni. Az első. hadirégészeti témakörű magyar vonatkozású monográfia 2010-ben jelent meg Négyesi Lajos tollából. A szerző a Csaták néma tanúi című munkájában összefoglalja a nemzetközi és hazai csatatérkutatás fő tudományos eredményeit, továbbá részletesen tárgyalja a hadirégészet módszertanának egyes kérdésköreit. A jelen tanulmány fő célja a harctérrégészet néhány módszertani kérdésének ismertetése, a hazai középkori harctérrégészet jelenlegi állásának két példán keresztül való bemutatása és a csatatérvédelem kérdéskörének tárgyalása. CSATATEREK RÉGÉSZETI KUTATÁSA A harctérrégészet (battlefield archaeology) félrevezető fogalom, mivel azt sugallja, mintha a régészet ezen kutatási ágának legfőbb tárgyát egy adott terület képezi, ahol egy bizonyos ütközet lezajlott. A harctérrégészet ennél azonban jóval összetettebb diszciplína.

1 A kutatás egyik középpontjában a „materiality of conflict", azaz az emberek közti konlliktusok tárgyi és épített emlékeinek kutatása áll.

2 A harctérrégészet a tárgyi leletek mellett az írott és képi források felhasználásával, a „Mi, mikor, miért, és hogyan történt?" kérdésekre keresi a választ egy meghatározott fegyveres összecsapás vag\- háború kapcsán.

3 A „harctért

égészetnél" összetettebb és nagyobb fogalmi egységet alkot a „konfliktusrégészet" (conflict landscape archaeology). A konfliktusrégészet a harctérrégészetnél tágabb térbeli kereteket jelöl meg, mivel az emberek közti fegyveres összecsapások emlékét nem csak a csataterek helyszínei őrizhetik meg.

1 Peter Harrington a harctérrégészet térbeli keretei kapacsán megfogalmazott véleménye szerint a „

buried landscape of war" alapvetően két zónával rendelkezik: az egyik zónát a városok és erődített épületek alkotják, a másik zónát az előbbiek területén kívül található sáncok, árkok, vermek és más erődítések képezik.

5 1 SUTHERLAND 2002, 1-2. 2 SCHOFIEI.D-JOHNSON-BECK 2002, 1,3. S HARRINGTON 2004, 8. 4 SUTHERLAND 2002, 2. 5 HARRINGTON 2004, 6-7.