Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
330 KOVÁCS S. TIBOR fegyverzetű és felszerelésű könnyűlovasságnál a bal oldalon viselt szablya miatt a keskeny, szúrásra való, vagy a széles pengéjű, csak vágásra alkalmas kardok kiegészítő fegyverként a nyeregre lettek kötve. Ludovicus Iübero történetíró, „Kortörténeti feljegyzések" című művében leírt egy Kassa melletti párviadalt, amely a „rác" (huszár) Jaksity Demeter és egy krími tatár vezér között 1491-ben zajlott le IÍ. Ulászló király (1490-1516) jelenlétében. Miután a vitéz huszár sikeresen legyőzte ellenfelét, a történetíró így folytatja: „Nem tudta ezt elviselni a tatárok közül egy bizonyos kiváló lovas. Részint vezérének halálától, részint pedig a gyalázattál indítva viadalra hívta tehát a rácot és megsarkantyúzott lovát ellenségére ugrasztotta, hogy szerencsétlen saját halálával is tetézze az ellenség dicsőségét, hiszen már az első összecsapáskor, miután tőrszúrás érte a nyakán, nyomban belehalt sebébe. " 3 7 Nagyon valószínűnek tartom, hog)- itt jelen esetben nem (hegyes) tőrről van szó, hanem a kopjaszúrás, vagyis a tőrszerű kopjacsúcs által okozott halálos sérülés lett egy kissé félreértelmezve. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy egy gyors és nagyerejű döfés okozta a tatár ellenfél végzetét. A kopja és a hegyestőr közös vonása, hogy olyan (szúró)fegyverek, amelyek egy kis pontot támadnak az ellenfél testén, s így nehéz ezt elhárítani, míg a szablya vágása ellen valamivel könnyebb védekezni egy gyakorlott harcosnak. 1553-ban írta Tinódi Lantos Sebestyén az „Enyingi Terek János vitézsége"című verset, amelyben fontos információkat olvashatunk a hegyestőr sikeres használatáról a szablyával szemben: „Közel juta Terek János, hogy látá, Az terekhöz siete, szömben álla, Hegyös tőrrel őtet gyakdosá vala, És őreá sebeket ejtött vala. Ott az hegyös tőrrel igen gyakdosá, Szablyával az terek ám felvága, Vitéznek szép kengyelvasát találá, Az rézkengyel félig el-bészakada. Szakada csizmája és ő kapcája, Azért meg nem sebesiile ő lába, Hegyös tőrrel úrfi hozzátaszíta, Szablyás karját ő a földhöz nyássolá." 3 8 A hegyestőrt a fent leírtak szerint még szablyával szemben is sikeresen alkalmazták, csakúgy mint sodronying ellen. Kassán, a felső-magyarországi főkapitányok székhelyén 1600 óta egy céhben dolgoztak a páncélgyártók és a fegyverderék-készítők. A két mesterség közti lényeges különbségre utal az 1633. 10. ábra. Kard, pontosabban hegyestőr (panzerstecher) a 16. század elejéről Abb. 10 Panzerstecherum 1520 3 7 TUBF.RO 1994, 165; vö. TÓTH 1934, 191, 221. jegyzet 3 8 TINÓDI 1984, 319, 323-324.
