Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

A MAGYAR HUSZÁR FÉLVÉRT LEHETSÉGES [.REDETE 303 A felső-magyarországi főkapitányság székhelyén, Kassán jelentős hadszertár működött. Az előbb említett intézmény, valamint magánszemélyek részére is készítettek a város vashámoraiban gyártott acéllemezekből különféle páncélokat. 1586-ban a kassai fegyverderék-készítők szabályzata a mesterremekről a következőképpen rendelkezik: „ Zum sechsten begeren wir meister des Handvergs der Plainer, welcher sich neben uns will niederlassen, da er Meisterstück mache, nemlich ein sauber hungrisch Harnisch mit schmalen Folien in der Brust Fünfzehen, im Rückhen auch fünfzehen und ein hungrisch Hauben von Stahe! alles woll gehertnet, zu solchem wirf ihm ein viertel Jahr zeit vorgünt werdwn zu machen. "

8 A fentiek alapján egy „egész rákos" huszár félvértet kellett a hozzá tartozó sisakkal a mesterjelöltnek elkészítenie. Ebben az időben a magyar vért, vag)' a magyar mell egyértelműen a huszár félvért szinonimája volt. Kassa mellett még Besztercén, Lőcsén és Eperjesen készítettek vérteket a 16. század folyamán.

9 A grazi tartományi hadszertár inventáriumaiban is számos esetben találkozunk huszár félvértekkel. A magyar, azaz huszár páncélok először 1573-ban bukkantak fel a hadszertár számadáskönyveiben. A grazi, vagy néha a bécsújhelyi páncélverők által készített huszár félvértek váltakozva hol „hungarische", hol „hussarische" néven szerepelnek az inventáriumokban. Az 1590. évi leltár szerint a grazi hadszertárban 303 huszár félvért van, a I 7. század elején készült huszárpáncélok tömege átlagosan 7-10 kilogramm volt.

1

0 A huszár félvért alatt a legtöbb estben hosszú ujjú sodronyinget is viseltek, amelyet Tapolcsányi János 1598-ban készült sírköve is kitűnően szemléltet.

1

1 Itt a magyar nemes combközépig érő inge fölé hosszú ujjú sodronyinget húzott, amelyre felvette egészrákos, combvértek nélküli huszár félvértjét. Tapolcsányi fején tollbokrétával díszített huszársisak van, míg páncél kesztyűs jobb kezével buzogányt tart és bal oldalára szablya van felkötve. A fenti sírkövön ábrázolt nemes a 16. század második felének teljes védőfegyverzettel ellátott huszártisztjét tárja elénk. A magyar huszár félvért jelentőségét jétl mutatja, hogy igen megbecsült ajándéknak számított a Portán. 1547 és 1606 között az osztrák császári udvar számos esetben rendelt meg Augsburgból különféle ajándéktárgyakat, amelyet utána Isztambulba a szultánnak, nagyvezérnek és másoknak küldetett el. Az ajándékok között több esetben voltak fegyverek, nevezetesen kékített, aranyozással és boglárokkal ékesített huszár félvértek. 1590-ben II. Rudolf császár (1576-1612) megrendelésére egy, a fentiekben leírt „félrákos" huszár félvért terveinek rajzai maradtak fenn, amelyet a nagyvezérnek, Szinán pasának szántak. A színezett, igen gazdagon díszített tusrajzokhoz mellékelt levél szerint a félvért 200 tallérba fog kerülni a kékítés és elsősorban a gazdag aranyozás miatt.

1

2 Hasonló, a 16. század végén Augsburgban készült, aranyozással és boglárokkal ékesített „félrákos" félvértet őriz a bécsi Kunsthistorisches Museum, valamint sisakot a müncheni Bayerisches Landesmuseum.

13 Kassán az 1635. évi árszabás szerint még készültek feketített félvértek, sőt karvasak is. Az előbbinek az ára 9, míg az utóbbié 2 forint volt. Kassán a 16. második felében számos Nürnbergből érkezett páncélverő mester telepedett le, talán elég csak utalni Matthias Bayerre, aki 1594-ban nyert polgárjogot.

1

4 A harmincéves há8 KEMÉNY 1905, 273; Vö.: PÁLLFY 2002,70-76.; A 16-17. században a magyar nyelvben az acéllemezből kovácsolt testpáncélt fegyverderéknak, míg a sodronyinget páncélnak nevezték! KALMÁR 1971, 300-301. 9 KALMÁR 1971,301. 1(

1 P

ICHLER 1880, 98-103; KALMÁR 1971, 299-300. 1

1 GALAVICS 1986, 31. kép. 1

2 SCHÄTZE 2005, 10-11. 1

3 TULPOMANIE 2004, 132-133; SHÄTZE 2005, 8-9.; Vö.: SZALAY 1861, 380-382. 1

4 KEMÉNY 1905, 274.