Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
288 KOVÁCS S. TIBOR Kalmár 1971-ben megjelent fő művében, „A régi magyar fegyverek" című könyvben a fenti megállapításait ismétli meg a gótikus szablyáról. 7 4 1988-ban Lugosi József és Temesvári Ferenc tollából megjelent „Kardok" című munka a gótikus szablyát 16. század elején készült magyar fegyvernek tartja. 7 5 1995-ben jelen sorok írója egyik dolgozatában a magyar fegyverekre gyakorolt török hatást vizsgálta és a gótikus szablyáról a következő megállapítást tette: „A 15. század végéről, esetleg a 16. század elejéről származik a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának gótikus szablyája. A műtárgy aranyozott ezüstből készült szerelésén Ádám és Eva alakja mellett feltűnik az első hiteles huszárábrázolás. Ez a szablya hű mása II. Bajazid szultán kardjának. Mindkét fegyver markolatán egykor csuklózsinór volt átfűzve. A ún. gótikus szablyát a török fegyverek használatának, illetve utánzásának első konkrét példájának tekintjük". n 1999-ben és 2002-benjelen sorok írója megismételte fenti véleményét, azzal a különbséggel, hogy a szablya készítését a 15. század végére módosította. 7 7 A gótikus szablya rövid kutatástörténetét felvázolva egy fontos ellentmondásra szeretnénk felhívni a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a műtárgy formája török ugyan, de a rávésett motívumok keresztény magyar szimbólumok, amelvek török szablyán nem fordulhatnak elő. Innen gondolták a gótikus szablya kutatói, hogy a műtárgy nem lehet török, csak magyar, vagy török előkép után készített magyar munka. A téves következtetések levonásának fő oka az volt, hogy a szablyát és a rávésett motívumokat egykorúnak vélték. Isztambuli tanulmányutunk lehetővé tette, hogy a Topkapi Saray és az Askeri Múzeumokban török fegyvereket tanulmányozzunk, időközben, 2001-ben megjelent Unsal Yücelnek az iszlám kardokról írott alapmunkája, amelyet már hosszú évek óta vártunk. 7 8 A fenti ismeretek késztettek arra, hog)' a gótikus szablyát ismételten kézbe vegyük és új szempontok alapján tüzetesen tanulmányozzuk, amely a szablya technikai vizsgálatát is tartalmazza. A fenti munka eredményeként született meg a korábbiaknál részletesebb műtárgyleírás. Szablya, erőteljesen kiugró fokéllel ellátott sima pengével (Lásd 12. ábra). Az aranyozott ezüstből készült markolat előrehajló, enyhén lapított hengerformát mutat, mely makk alakban végződik. Magát a markolatgombot egy erősen kiugró karima határolja el a tulajdonképpeni markolattól. A markolat felső részén, a markolatgomb karimája alatt közvetlenül egy kis kitüremkedés látható, amely a marok határátjelöli. A markolat mindkét oldalán három-három virágszirmot formázó vésett szegecsfej tűnik fel. Felettük eg)- hosszúkás, mára már fekete masszával kitöltött nyílást fedezhetünk fel, amely eredetileg a keleti szablyákon szokásos csuklózsinórnak adhatott helyet. Az aranyozott ezüstből készült, egyszerű véséssel ékesített rövid, zömök keresztvas a végei felé kiszélesedik, és tompa élben végződik. Mind a keresztvason. mind a markolattüskéken homorúan ívelő él fut végig. A markolat és a keresztvas nincs egybeépítve, a markolat alsó részén a felső tüskék befogadására szolgáló kettős karima látható. Az aranyozott ezüstből készült hüvelyen egészen a saruveretig csaknem folyamatos - ráforrasztott - ún. végtelen csomó fut végig. Az alsé> markolattüske befogadására eg)' kidomborodó szegélyt forrasztottak fel a hüvely felső részére, amelynek az alját - csak az egyik oldalon - egy öntött makkos díszít mény ékesíti. A hüvely felső részén egy-egy, míg középen egy erőteljesen domborodé> és szélesedő, forrasztással és szegeccsel rögzített felkötőpánt látható. A hüvely előoldalát vésett díszítés: stilizált sárkány, angyalfőn álló huszár és angyal alakja, fáklyák, valamint Ádám és Éva ékesíti. A saruveretet szintén vésett lovas huszár díszíti. 7 4 KALMÁR 1971, 72-74. 7 5 LUCÍOSI-TEMESVÁRY 1988, 40. 7 6 KOVÁCS S. 1995, 214-216. 7 7 SPLENDEUR 1999, 79. katalógusszámon; KOVÁCS S. 2002, 338-339. 7 8 YÜCEL 2001.
