Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

260 POI.GÁR BALÁZS töredéke (3. ábra). A töredék magassága: 3,1 cm, szélessége: 3 cm. A fentebb tárgyalt darabbal ellentétben ez a töredék igen gondos kiképzésű. 3. ADATOK A HÁROMLÁBÚ BRONZEDÉNYEKHEZ A háromlábú bronzedények Európában különösen a kései 13. század folyamán terjedtek el az észak-német területeken és Skandináviában.

7 A kisebb méretű edényeket a kézmosásra szánt víz tárolására, illetve melegítésére, nagyobb méretű társaikat főzésre használhatták. A grapék konyhai használatának feltevését erősíti az a tény, hogy a középkori német írott források az északnyugat-német területekre vonatkozóan említést tesznek egy Grapenbrateimek nevezett (, az elnevezés alapján kifejezetten grapékban késztett) húsételről.

8 A háromlábú bronzedényeket nehéz keltezni, mivel alakjukban csak kisebb változás figyelhető meg az idő múlásával, nem is beszélve arról, hogy ezek az edények — a végrendeletek tanúsága szerint — huzamosabb ideig is használatban lehettek. Datálásuk képi ábrázolások és a kísérőleletek alapján végezhető el.

9 A háromlábú bronzedények tipokronológiáját Hans Drescher dolgozta ki.

1

0 Drescher tipológiája szerint a gömbszerű testtel és 0,5 cm-nél nagyobb oldalvastagsággal rendelkező darabok 1200 körűire keltezhetőek. A 13. század végére az élesebb válltöréssel és tölcsérszerűen kiszélesedő szájjal, 1,2-3,3 mm-es oldalvastagsággal rendelkező edények terjedtek el.

1

1 Ez a forma igen hosszú ideig használatban maradt, ezt bizonyítja a Nürnbergi Germanisches Museumban őrzött, Szent Vitus mártírhalálát megjelenítő, hársfából készített, 1520-ra keltezhető szobrocska is (4. ábraJ.

1

2 A háromlábú bronzedényeket készítő mestereket a német kútfők Gropengeter, Grapengiesser, Grapengeter néven említik. Egyes esetekben a bronzedény-készítő mesterek magukat harangöntőnek (Glockengiesser) is nevezték, ez alapján feltételezhető, hogy a bronzedények és harangok öntésével foglalkozó mesterek nem különültek el egymástól élesen.

1

3 A háromlábú bronzedényeket az aquamailékhoz hasonlóan viaszelveszejtéses eljárással készítették (5. ábra). A viaszelveszejtéses eljárás folyamán eg)' agy agból készített magon viaszból megformázták az elkészítendő tárgyat, ezután került sor a szelelőnyílások és öntőcsatornák kiképzésére. Ezt követően a mintát — az edénytesteken látható varratnyomok tanulsága alapján — több, egymáshoz illesztett ' ALPER 2009, 489. 8 RECH 2004, 198. 9 BENKÖ 2005, 3. 1

0 A háromlábú bronzedények tipológiájához lásd: DRESCHER 1968. 23-33. és DRESCHER 1982. 157-174. 1

1 KRABATH 2001, 33-34 1

2 KAHSNITZ 1986, 254-255. 1

3 RECH 2004, 197. 5. ábra. A háromlábú bronzedények öntéstechnikája. Forrás: RECH 2004, 199. Abb. 5 Die Gießereitechnik der dreibeinigen Bronzegefäße. Quelle: RECH 2004, 199.