Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

Kín HÁROMLÁBÚ BRONZF.DÉNY TÖRKDÉK A MÁTYÁS KIRÁLY MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL 261 részből álló agyagköpennyel látták el. (Az agyagköpenyt és a magot bronzból készített szegekkel rögzítették egymáshoz.) A kiégetést követően az öntőmintából távozó viasz helyébe bronzot öntöttek. A háromlábú bronzedényeket a lábaikkal felfelé öntötték, így tulajdonképpen az edény lábai funkcionálhattak öntőcsatornaként. A bronz megszilárdulását követően széttörték a külső agyagköpenyt, és eltávolították a belső magot, a szelelőnyílásokat, a külső köpenyt és a magot egymáshoz rögzítő bronz szegeket. Majd végül eldolgozták az öntés során keletkezett egyenetlenségeket az edény testén.

1

4 Az edények töredékes mivolta miatt sok esetben nehéz következtetni azok eredeti űrtartalmára. A szakirodalomban „átlagos" méretűnek nevezett, 2-3 kg-os darabok 2-5 literes űrtartalommal rendelkeztek. (A szászországi Heiligengrabe kolostorból egy 211 liter űrtartalmú, 14,75 kg-os bronzedény ismert.) A háromlábú bronzedények korabeli értékének meghatározásában a korabeli kárjegyzékek és a végrendeletek adatai segítenek.

1' így például a brandenburgi Doberan kolostor 1312. évi kárjegyzéke 6 kisebb, egyenként 2 márka értékű háromlábú bronzedényről tesz. említést. Ugyanezen jegyzék megemlít egy 24 márka értékű, lábakon álló bronz edényt is.

1

6 A vizsgált edénytípus használatához fontos képi forrás Leonardo da Bressanone 1460as években készített, a Szépművészeti Múzeumban őrzött Mária születése című oltárképe, amelynek egyik részletén egy szolgáló látható, amint egy kisméretű háromlábú bronzedényt erősít fel fülénél fogva a tűzhely fölé (6. ábra). A képi forrás alapján ezt az edénytípust tehát nem csak a lábukra állítva, 6. ábra Leonardo da Bressanone Mária születése c. oltárképének részlete. (1460 körül, Szépművészeti Múzeum, Budapest.) Forrás: ANTALL 1981, 12. kép. Abb. 6 Ein Teil des Altarbildes von Leonardo da Bressanone mit dem Titel „Die Geburt von Maria" (um 1460, Kunsthistorisches Museum, Budaperst). Quelle: ANTALL 1981, 12. Bild parázson használhatták, hanem fülük segítségével a tűzhely fölé is felfüggeszthették. Bréma környékéről, a Weser folyóból Sebbenhausen községhatáránál, Kr. Nienburgnál egy olyan grape került elő, amelyen megőrződött az edény két külső oldalán, egymással átellenes oldalon elhelyezkedő fülhöz rögzített felfüggesztőfül. (7. ábra)

1

1 1

4 LOVAG 1983, 40; ALPER 2009, 489; BENKŐ 2005, 2. 1

5 Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a forrásokban szereplő grapék nem szükségszerűen utalnak bronzból készített edényekre. Sok esetben hasonló formával és funkcióval rendelkező kerámiaedényeket kell sejtenünk a Grape megnevezés alatt. (

RECH 2004. 197.) KRABATH 2001, 34. 1

7 RECH 2004, 198.