Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

246 ANDREJ M. BELAVIN-NATALJA В. KRILASZOVA 2. ábra A permi tarsolylemez fényképe. Fig. 2 Photo of the Perm pouch plate Itt nem bocsátkozunk az ábrázolt jelenet megfejtésének problémáiba. Valószínű, hogy valamilyen mitikus történet és az ugor istenség, Mir Susne Xum (a Világügyelő férfi) megjelenítése lehet. Számunkra itt sokkal fbntosabb, hog)- a bemutatott lemez kétségkívül helyi készítmény, amit egyértelműen igazolnak az említett állatalakok, amelyek egy része a tajga övezetében él, másrészt az alakok technikai kivitele, ami különbözik a magyar lemezek poncolásos technikájától. Ezzel kapcsolatban igen fontos N. V. Fjodorova megfigyelése, aki az uráli és nyugat-szibériai ezüstök egyik fontos jellegzetességére mutatott rá, a vonalak véséssel való kialakítására (késsel vagy vésővel). A hasonló vésett rajzok nagy számban fordulnak elő, másodlagos ábrázolásként edényeken, bronz és ezüst lemezeken és tükrökön. A vésés technikájával gyakorta találkozunk a nagyméretű „solymász" tálakon és lemezeken is, amelyeken lovas solymászt jelenítettek meg, a sólyom a lovas karján ül, feje fölött a nap és a hold látható, lába alatt pedig különböző állatalakok sorjáznak. Emellett az Urál nyugati oldalán és Nyugat-Szibériában előkerült edények közt Fjodorova elkülönített egy „korai volgai bolgár" és egy „magyar-uráli" fémművességi csoportot is, amelyek alakjukat és technikai kivitelüket tekintve bizonyos rokonságot mutatnak egymással.

2

4 A vésett és a poncolt vonalak együttes alkalmazása a „korai bolgár" csoportba sorolt edényekre jellemző, amit a szóban forgó tarsolylemezen is megfigyelhetünk. A karcolt díszítésű és a tágabb értelemben vett nyugat-szibériai fémművesség között olyan emlékek képeznek összekötő kapcsot, mint a két lovast ábrázoló lemezek, amelyek a Szinja folyónál kerültek elő.

2

5 A lemezeket ismertető A. 2

4 FJODOROVA 2003, 142-143. 2

5 FJODOROVA 2003, 146-147.