Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

TARSOLYL EMEZ PERM KÖRNYÉKÉRŐL 245 Láthatjuk tehát, hogy az ilyenfajta tarsolyok a honfoglaló magyaroknál és azokban a nyugat-uráli kultúrákban fordulnak elő a leggyakrabban, ahol jelentős ugor népelemek feltételezhetők. A honfoglalás kori magyar temetőkben eléggé gyakran fordulnak elő olyan tarsolyok, amelyeknek fedőlapját aranyozott ezüst, vagy réz lemezek fedik. E lemezek felülete esetenként díszítetlen,

1

5 ám jóval gyakoribbak a palmettákkal díszített példányok.

1

6 Csak egyetlen van köztük, amelynek felületét a növényi ornamentika mellett fantasztikus állatalakok díszítik, a tiszabezdédi példány.'

7 Itt az életfa felső részének két oldalán szenmuvr-szerű két állatalak helyezkedik el.

l

s A Kárpát-medencében gyakori tarsolylemezek azonban keleten rendkívül ritkák. Tulajdonképpen csak egy ilyen példányt ismerünk az őscseremisz veszelovói temetőből. (1. ábra 25.) Ez vékony aranyozott ezüstlemez, amelyen az életfa két oldalán két ágaskodó oroszlán alakja látható.

1

9 V. P. Darkevics véleménye szerint e tárgy kétségkívül Kárpát-medencei import.

2

0 A veszelovói lemez a magyar lemezekhez hasonlóan a 10. századra keltezhető.

2

1 Az elmondottak miatt érdeklődésre tarthat számot a Perm környékén előkerült újabb tarsolylemez. (1. ábra 24, 2-3.) Sajnos, a jeles tárgyat kincskereső álrégészek találták, nekünk csupán néhány, eléggé rossz minőségű fénykép áll a rendelkezésünkre. (2. ábra) A lelőhelyet a Permi Területen belül nem sikerült pontosítanunk. Abból ítélve azonban, hog)' a tárgyat másodlagosan szemfedőként használták (a szem és a száj helyét a lemezből kivágták), joggal következtethetünk arra, hog)' az illegális „ásatok" által feldúlt temető egyik sírjából került elő. A trapézra emlékeztető alakú lemez méretei: 11-15 x 15,5 cm. A lemez előlapján lévő ábrázolások vonalait véséssel és poncolóvassal alakították ki. (3. ábra) A lemez alsó részén olyanfajta kompozíció helyezkedik el, amely némileg a tiszabezdédire és a veszelovóira emlékeztet: az életfa két oldalán a hátsó lábain ülő oroszlán és párduc látható. V. P. Darkevics feltételezte, hogy a veszelovói oroszlánok alakját a 9. századi közép-ázsiai fémedényekről kölcsönözték.

2

2 Alighanem nagyobb érdeklődésre tarthat azonban számot a lemez felső részén lévő kompozíció. Ennek közepén egy szarvas látható, amelyet eg)' ember tart féken (vagy etet?). Az antropomorf alak megjelenítése igen elnagyolt, hosszú, csaknem bokáig leérő ruhát hord, a jobb kezén karperec van. Bár nemi jellege nincs hansúlyozva, férfinak tűnik (amit talán robusztus és merev körvonalai érzékeltetnek). Bal karja könyökben be van hajlítva, bal keze a szarvas szájánál van, jobb kezét pedig magasra emelve egy félköríves tárgyat tart. A „solymász-ábrázolásos" lemezek alapján valószínű, hog)' jobb kezében szarvat tart. A szarvas hátán ragadozó madár ül, amely hasonlít a bimetal csiholok fogantyúján látható figurákhoz, amelyeket az Urál-vidéki ugorok mesés madaraként (az ún. Karsz) értelmeznek.

2

3 E férfi háta mögött egy lebegő alak látszik, „áldást osztó" kéztartással, lehetséges, hogy valamiféle női istenség megjelenítése. Lejjebb, a lemez jobb oldali szegélye mellett futó coboly alakja látszik, hátán álló kutyával. Mögöttük még egy másik, értelmezhetetlen ábrázolás van. A lemezt szegélysáv keretezi, amely felületének nag)' részét farkasfog-minta tölti ki, a hátteret aranyozták, amelyből élénken tűnik elénk az alakok és a szegély fehér ezüst színe. 1

5 FODOR 1996, 95, 153, 154, stb. 1

6 FODOR 1996, 72-73, 88, 112, 120, 126, stb. 1

7 FODOR 1996, 182-183. 1

8 DARKEVICS 1976, 170. 1

9 ERDÉLYI 19 1961; DIF.NES 1972, 23. kép; ARHIPOV 1973, 49. kép. 2

0 DARKEVICS 1976, 173. Vö. FODOR 1979, 69-70; 2008, 167-169; 2010, 267. 2

1 ARHIPOV 1976, 125-127. 2

2 DARKEVICS 1976, 170. 2

3 KRILOSZOVA 2006. 64-73.