Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
232 PROHÁSZKA PÉ I ER rabok 17 1 tekintetében a Claudiustól a Flaviusokig/talán Trajanus uralkodásáig tartó időszakra helyezhetjük készítését. 17 2 Már a 3. század (C2) kerámiaművességének terméke a kanerullás edény (5. ábra 8), melyhez hasonló az Ózd-Stadion 36. lelőhelyen egy gödörben talált kézzel formált grafitos felületű edény, nyak alatt benyomott, a hasrészen horpasztásra emlékeztető díszítéssel. 17 3 A bordázott edények tipikus későcsászárkori kvád kerámiatípusba tartoznak, 17 4 ugyanakkor megfigyelhetők kapcsolataik a morva anyagban is. 17 3 A dunaszerdahelyi edényhez hasonlók az alsólóci és az ocskóvi urnatemetőkből ismertek, amely a 3-4. századi használatukat mutatja. 17 6 Az ocskói darab alapján a dunaszerdahelyi edényt a 3. század közepére, második felére datálhatjuk. 17 7 A hasas kihajló szájú fazék (4. ábra 5) párhuzamai a 2. és 3. századi leletanyagból ismertek. Míg a Köbölkút (ma Gbelce) 1/61 sír urnáját, 17 8 a további mellékletek a 2. század közepére datálják, 1 7" addig az ábrahámi, 18 0 besenyői 18 1 vag)' a pozsonyivánkai 18 2 darabok már a későcsászárkori használata mellett tanúskodnak. Szinte azonos edény került elő a lábi 1/47. objektum 3. századi kultúrrétegéből. 18 3 A 3. századtól az Elba-vidéki területekről érkező hatásra jelenek meg a kvád leletanyagban a gyorskorongon készült edények, melyekből két tálat örökített meg Wenerell. A gyorskorongon készült talpas tállal (3. ábra 2) szinte teljesen megegyező került elő a párkányi (ma Sturovo, Szlovákia) telepen, melyet a késő római korra datáltak. 18 4 A másik tálra az oldalán található hullámvonalas díszítés a jellemző (3. ábra 1). Hasonló gyorskorongolt kerámia Alsó-Ausztriában, a Morva mentén és Délnyugat-Szlovákiában széles körben elterjedt a 3. századtól egészen a 4. század végéig. 18 1' Használati edényként, illetve mint sírkerámia is szerepet játszott. 18 6 így a vízkeleti 20. sír 1 8' és az ocskói temető edényei datálják a dunaszerdahelyi tálat a 3. század második felére. 18 8 Szintén a későcsászárkorra tehető a valószínűleg kézzel formált fazék, mely nyak alatti részén rovátkolt díszítés fut körbe (5. ábra 10). Rovátkolt díszítés a germán kerámián a 3. századtól (ld. pl. a Besenvő 57. sírjában) 18 9 egészen a koranépvándorlás korig egyaránt megfigyelhető. A dunaszerdahelyi fazékkal szinte azonos darab került elő Komárom-Szőny 4. temetőjének 21., téglákkal bélelt sírjából, amelyben még egy csontfésű és I. Licinius középbronza volt. 19 0 Ez alapján az edényt a 4. század első harmadára datálhatjuk. 17 1 ELSCHEK 1995, 48, Abb. 4, 15-16; 49, Abb. 5, 11; 50, Abb. 6, 9, 13. 17 2 ELSCHEK 1995, 52; HALÁSOVÁ 2010, 582-583. 17: 1 PÁRDUCZ-KOREK 1959, 162-163, 162, Tal. 1/17. 17 4 BÓNA 1963, 268-269. 17 5 TEJRAL 1975, 7-11. 17 6 PÁRDUCZ-KOREK 1959, 188. 17 7 KÖLNIK 1956, 271, Obr. 15, 1 és 286. 17 8 BELJAK-KOLNIK 2006, 66, Obr. 9, 1. 17 !' BELJAK-KOLNIK 2006, 86-87. 18, 1 KÖLNIK 1973, 388, Obr. 31, 8, 10. 18 1 KÖLNIK 1961, 298, Tab. XIX, 1. 18 2 10. sír: KRASKOVSKÁ 1965, 164, 179, "lab. II, 7. és 15. sír: KRASKOVSKÁ 1965, 164, 180, lab. III, 12. 18 3 ELSCHEK 2005, 266, Tab. V, 17. 18 4 KOI.NIK 1962, 379, Obr. 131, 5; KÖLNIK 1964, 10-15. 18 5 POI.IÁK 1997, 166; POLLAK 1999, 210. 181 1 Svana 2010, 489-491. 18 7 KÖLNIK 1975, 345, Obr. 6, 19. 18 8 KÖLNIK 1956, 273, Obr. 17. pl. 7. sír: KÖLNIK 1956, 292, Tab. III, 8. 18 9 KÖLNIK 1961, 279, 299, lab. XX, 3; BÓNA 1963, 283. 1Ç I" BARKÓCZI 1961, 108, 107, 32. ábra: 2; BÓNA 1963, Taf. 42, 5.
