Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

EGY FELEDÉSBE MERI I T KV

ÄD TEMETŐ A CSALLÓKÖZBŐL 231 Kerámia A dunaszerdahelyi/kisudvarnoki temető datálásánál a múzeumokba került különféle kerámiaedények játszottak fontos szerepet, melyek különféle korszakokra jellemző típusokat képviselnek. Koracsászárkori a felhúzott vállú urna (4. ábra 6) (Droberjar 3605),

14

7 melyet a nagy típusgazdagság és a széles körű közép-európai elterjedésjellemez. Az Elba menti germán barbaricumban már a Bl

b időszakban megjelenik,

14

8 és az 1. századi temetkezések (Mistelbach 7. sír,

14

9 Malacka (ma Malacky, Szlovákia) sír,

15

0 Ábrahám 96., 179., 225. sírjaiban

15

1 és Diószeg 22.,

15

2 71. sírjában

15

3) melléklete.

15

4 Néhány 2. századi sírban szintén megtalálható (Ábrahám 69. sír,

1"'

3 Besemyő 85. sír

15

6), sőt még Pannoniából is ismert, amit a kismartoni (ma Eisenstadt, Ausztria) urna jelez.

15

7 A délnyugat-szlovákiai megjelenése és használata a párhuzamok alapján az 1. század középső harmadával kezdődik és tart a 2. század végéig.

1э

Н Formára (Droberjar 3605)

15

9 az előbbivel azonos a fésűs, hullámos díszítésű urna (6. ábra 12), melynek díszítése (Droberjar 340) számos koracsászárkori edénytípuson jelentkezik.

16

0 A délnyugat-szlovákiai temetők sírjainak (Jóka 10., 36., 50. és Diószeg 32., 36., 49. sír) fésűs díszítésű edényeit az egyéb mellékletek alapján Bl

b datálják.

16

1 Ugyan a fésűs díszítés az I. és 3. század között jelentkezik,

16

2 mégis a díszítés és forma együttes megjelenése az 1. század középső harmadára, második felére datálják az edényt. Díszítés és forma alapján ugyancsak a koracsászárkori germán edényspektrumba sorolható az oldalán rövid fésűs díszítések borított edény (3. ábra 3). A forma (Droberjar 21 1())

16

4 és a díszítés (Droberjar 350) egyaránt а B2-B2/C1 időszakra tehető.

165 Hasonlóak ismertek még Kismartonból,

16

6 Érsekújvárról (ma: NovéZámky, Szlovákia),

16

7 illetve a mistelbachi és ábrahámi, diószegi temetőkből.

16

8 A dunaszerdahelyivel szinte azonos a diószegi 19. sír edénye.

16

9 Bár a vínár-cseraljai temető 9. sírjából származó példányt a 2. század elejére datálták,

17

0 a pozsony-dubrovkai da14

7 DROBERJAR 1997, 59. 14

8 DROBERJAR 1999, 47. 14

9 MITSCHA-MÄRHEIM 1956, 195, Abb. 5; POI.LAK 1980, Taf. 66, 4. 15

0 KRASKOVSKÁ 1956, 731, Obr. 275, 4; BÓNA 1963, 244. 15

1 KÖLNIK 1980, Taf. LXIV, a. 13

2 KÖLNIK 1980, 297, Taf. CXXXIV, a. I5

S KÖLNIK 1980, 321, Taf. CLVIII, a 15

4 BÓNA 1963, 264; HAIÁSOVÁ 2010, 580, 584. 15

5 KÖLNIK 1980, 191, Taf. XXXVIII, a. 15

6 KÖLNIK 1961, 294, I"b. XIII, a. 15

7 BÓNA 1963, 244, Taf. XXXVII, 5. 15

8 PERNICKA 1966, 28-29. 15

9 DROBERJAR 1997, 59. 16

0 DROBERJAR 1997, 35. 16

1 KOI.NIK 1977, 154; HALÁSOVÁ 2010, 583-584. 16

2 PERNIÍKA 1966, 75-76. 16

3 Ld. például az ezzel szinte azonos darabot a Sitborice 1. sírban: PERNIÓKA 1966, Taf. V, 7. 16

4 DROBERJAR 1997, 48. 16

5 BÓNA 1963, 262-263;. POI.LAK 1980, 186-196; DROBERJAR 1997, 35, 67. 16

6 BÓNA 1963, Taf. XXXVII, 5. 16

7 BÓNA 1963, Taf. XLVIII, 11 és 14. 16

8 Ábrahám 105. sír: KÖLNIK 1980, 199, Taf. XXXVI, a. és 137. sír: KÖLNIK 1980, 207, Taf. XLIV, a. 16

9 KÖLNIK 1980, 298, Taf. CXXXV, a. ,

7" MITHAY 1989, 53, 66. 16. kép: 1.