Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

230 PROHÁSZKA PÉ I ER lándzsa Dobrichov Pichora 3. sírjából került el, amit az 1. század első harmadára datálnak.

12

7 Ugyancsak első századi ajókai temető 48. sírjában talált darab.

12

8 Hasonló lándzsák a közép-német leletanyagban és a Przeworks-kultúra területén egyaránt megtalálhatóak.

12

9 Minden bizonnyal ebből a temetőből származott a Khíngyűjtemény antennás pajzsdudora, amely а В 2 időszakra datálható.

13

0 Eszközök és gyöngyök A Wenerell rajzokon látható két agyag orsógomb datálása az orsógombok császárés népvándorlás kori folyamatos használata miatt pontosan nem végezhető el. így pl. a csonka kúp formájú gombok (4. ábra: 19) egyaránt megtalálhatók a kora- (Diószeg 6. sír),

13

1 valamint későcsászárkori (Ocské) 8. sír,

13

2 a maierschi 4. századi telepről

13

3) leletanyagban. A másik darab (4. ábra 20) legjobb párhuzama pedig az ocskói temető 14. sírjából ismert.

13

4 Az egyik rajzon (8. ábra) fél tucat különféle gyöngy látható, melvek eg)' részének viselése az egész császárkorra, míg másoké csupán eg)' korszakra jellemző: A kerek üveggyöngy típusa az 1. század közepétől a koranépvándorlás korig figyelhető meg a leletanyagban,

13

5 ugyanakkor a súlypontja a későcsászárkorra esik (ld. az ábrahámi koranépvándorlás kori temető 3., 6 4.,

13

7 illetve Diószeg II A sírjában).

13

8 A cső formájú gyöngyöket a 3. század közepétől a koranépvándorlás korig viselték.

13

9 Az osztott gyöngyök a kerekhez hasonlóan az 1.-től az 5.századig voltak használatban.

14

0 A poliéder formájú üveggyöngyök a későcsászárkor jellemző gyöngyei. E típusok a 3. század elejétől tűnnek fel és leggyakrabban a 4. században viselték őket.

14

1 Lencseformájú gyöngyöket, mint pl. a Diószeg II A sírban talált darabok is jelzik,

14

2 elsősorban a 4. században viselték. Bordázott agyaggyöngyök már Claudius uralkodása alatt megjelennek a barbaricum leletanyagában (Diószeg 6. sír

14

3) és egészen a népvándorláskorig (pl. a krenovicei csontvázas sír

14

4) tartoznak az ékszerek közé.

14

5 A legtöbb példány azonban a 2. századi leletkörnyezetből származik.

14

6 12

7 DROBERJAR 1999, 102, Abb. 24, 7, 103-104. 12

8 KÖLNIK 1980, 272, Taf. CIX, b. 12

9 DROBERJAR 1999, 104. 13

0 ZIEUNC 1989, 50, 58. 13

1 KÖLNIK 1980, 292, Taf. CXXIX, b. 13

2 KÖLNIK 1956, 266, Obr. 13, 1. 13

3 POLLAK 1980, Taf. 42, 4, 8; 59, 20, 25, 30 13

4 KÖLNIK 1956, 266, Obr. 13, 4. 13

5 TENPEI.MANN-MACZYNSKA 1985, 31. A III. csoportba sorolta. 13

6 KÖLNIK 1973, Tab. III, 3, 16-23. 13

7 KÖLNIK 1973, Tab. III, 2. 13

8 KÖLNIK 1980, 328, Taf. CLXV, e. 13

9 TENPELMANN-MACZYNSKA 1985, 39. A XVI. csoportba sorolta. 14

0 TENPELMANN-MACZYNSKA 1985, 33, 35. A Xa. csoportba sorolta. 14

1 TENPELMANN-MACZYNSKA 1985, 37-38. A XIV. csoportba sorolta. Ld. pl. Ábrahám 4. sírjában (KÖLNIK 1973, Tab. III, 2.) és a Diószeg II A sírban (KÖLNIK 1980, 328, Taf. CLXV, e). 14

2 KÖLNIK 1980, 328, Taf. CLXV, e. 14

3 KÖLNIK 1980, Taf. CXXIX. b. 14

4 TEJRAL 1975, Taf. 8, 2. 14

5 TENPELMANN-MACZYNSKA 1985, 87-88. A XVIII. csoportba sorolta. 14

6 TENPELMANN-MACZYNSKA 1985, 39-40.