Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

192 Kocsis LÁSZLÓ - MRÁV ZSOI.T így képződhetett az építésével egyidős habarcsos járószint és a végső omladékréteg (SE 006) között a leletanyagban rendkívül gazdag 70-80 centiméter magas rétegsor. A kidobásra került tárgyak között nem ritkák a használhatatlanná vált fegyverek és más a katonai felszereléshez tartozó leletek sem.

2

9 A közvetett vagy közvetlen katonai kontextusból származó sisakleletek közül hasontóképpen hulladékként végezhette többek között a településleletként előkerült Sala-i (Zalalövő) nyakszirtvédő

30 vagy a savariai, heténypusztai és sisciai sisaktaréj jelvények.

3

1 Iatrus (Krivina/BG) erődjében egy késő római épület planírozási rétege két Intercisa típusú gyalogsági sisak részeit tartalmazta.

3

2 Másképpen értelmezhető az 1988-ban, Confluentes (Koblenz/D) késő római erődjének belsejében talált, értékes nemesfémborításától megfosztott vas sisaktöredékekből álló depólelet. A Kr. u. 4. század közepe táján földbe került leletegyüttest nyersanyagként rejthették el, talán az erődöt elfoglaló germánok.

3

3 (így magyarázható az alsóhetényi erőd falába rejtett, sisakról lefejtett majd összehajtogatott aranyozott ezüstlemez-borítás is.

3

4) Sisakokból álló vagy azokat is tartalmazó depóleletet ismerünk még Dunaújvárosból (Intercisa) (15-20 sisakhoz tartozó töredék),

3

5 Paks-Dunakömlődről (Lussonium) egy gabonatároló veremből

3

6 és a dél-pannoniai belháborús csataterek közelében fekvő Berkasovóból.

3

7 Az ARCVÉDŐ LEMEZ (4-5. ábra) Őrzési hely: Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: RR 2010.11.1. Méretek: m.: 133 mm; sz.: 62 mm; lemez v.: 1,8 mm; perem sz.: 4—6 mm. Leírás: Az elnyújtott téglalap alakú, két peremén eredeti, míg a további oldalain törésfelülettel határolt lemez katonai f elszerelésre utaló jellegzetességeket mutat. A vékony lemez egyik hosszabbik, ép oldala nem egyenes, hanem enyhe homorú ívben húzódik, majd a rövid oldalon egy szűk lekerekítéssel éles szögben tovább folytatódik. A lekerekített ívvel rendelkező sarokban egy befelé álló szögletes fejű szegecset helyeztek, amely esetleg az arcvédő- vagy páncéllemezek összekötésére szolgáló bőrszíjat rögzíthette.

3

8 Az épen maradt szakaszon a lemez élén peremezés látszik.

3

9 A lemez hosszában, az arc vonalát követve enyhén befelé ível. Mindezek a jelenségek páncél, vagy sisakrészt sejtetnek a töredékben. Értékelés: A lemeztöredék formája alapján első látásra akár egy kora császárkori lorica segmentata bal oldali felső hát- vagy jobb oldali mellpáncél-lemeze is lehetne,

40 de a peremezésének és ívelt kialakításának párhuzam nélkülisége, továbbá az ilyen típusú páncélokra jellemző rátét részek (rögzítő csatok, akasztók, bronz díszítmények) teljes hiánya,

4

1 valamint a késő római kontextusból való előkerülése miatt ezt a lehetőséget nagy biztonsággal kizárhatjuk. 2

9 Az SE 007-009 rétegekből többek között kardpenge töredék, hagymafejes fibulák és öweretek is előkerültek. Dunakeszin pedig egy nyílhegyet találtunk: MRÁV 2009a, 25-26. 3

0 REDŐ 2005, 141 Fig. 13.9. 3

1 Ezekhez a taréjjelvényekhez összefoglalóan: Mackensen 2007; Kocsis 2008, 267-270. 3

2 GOMOLKA-FUCHS 1999/a, 216; GOMOLKA-FLCHS 1999/b, 511. 3

3 MIKS 2008, 19-35. 3

4 Kocsis 2003, 521-552; KOCSIS 2008. 3

5 HF.KLER 1911; Thomas 1973. 3

6 LENGVÁRI 1992-1995 [1996], 26. A sisakokat Kocsis L. fogja közölni. 3

7 MARIJANSKI-MANOJLOVIC 1964. 3

8 Hasonló szegecs fordul elő a iatrusi nyakszirtvédőn is. Ld. BORN 1999, Abb. 7. 39 Peremezést, a sérülés elkerülése miatt, csak azokon a katonai felszerelési tárgyakon alkalmaznak, aminek pereme közvetlen kapcsolatba kerülhet az emberi testtel: ALLASON-JONES-BISHOP 1988, 26-???. 4

0 ROBINSON 1975, 178, Fig. 180., ahol egy Corbridge В és С típusú páncél rekonstrukciós rajza mutatja a lemez helyzetét. Ld. ehhez még BISHOP 2002, 35; THOMAS 2003, 128 Fig. 82. 4

1 ROBINSON 1975, 180, Figs 182-188.