Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

FOLIA ARCHAKOI.OGICA LIV. 2008-2010. BUDAPEST EGY KÉSŐ RÓMAI SISAK ARCVÉDŐ LEMEZÉNEK TÖREDÉKE DUNAFALVÁRÓL (BÁCS-KISKUN MEGYE) Új adatok az Intercisa típusú sisakok morfológiai és keltezési kérdéseihez KOCSIS László - MRÁV Zsolt A késő római hadsereg katonáinak ábrázolásai és régészeti leletként előkerült fegyverei, védőeszközei a korábbiaktól lényegesen eltérő megjelenést és felszerelést mutatnak,

1 amelynek legjellegzetesebb eleme a részben perzsa vagy szarmata/alán hatást mutató, részben római fejlesztésű új sisaktípusok voltak.

2 Az egyszerűbb szerkezetű, olcsóbb és tömeggyártásra alkalmasabb késő római sisakokat már központi állami fegyvergyártó műhelyekben készítették.

3 Bár formájuk, készítési technikájuk alapján egyelőre csak néhány, fegyvernemre jellemző főbb típusuk különíthető el (lovassági, gyalogsági),

4 ezeken belül az egyes sisakok szerkezeti elemeinek kialakítása, díszítése mégis nagy változatosságot mutat. Ezek altípusokba sorolása és különböző szempontok szerinti rendszerezése csak részben történt meg,

3 ezért minden egyes új sisak vagy sisakalkatrész előkerülésének és közlésének jelentősége van, amely hozzájárul egy átfogó tipológia kialakításához. Ebből a szempontból különösen fontosak azok a sisakleletek, amelyek hiteles lelőhelyről és régészetileg dokumentált kontextusból származnak. A késő római sisakok katonai környezetből való előkerülése főleg a határprovinciák területére jellemző, ezen belül a legtöbb lelőhellyel Pannónia késő római tartományaiból rendelkezünk.

1' Ez a jelenség igaz az újonnan előkerült és újraértékelt leletekre is (mint például: Alsóheténypuszta/H;

7 Szabadbattyán/H;

8 Paks [Lussonium]H,

9 Cibalae [Vinkovcij/HR:

1" Mursa [Eszék-Osijek]/HR"). A valeriai lelőhelyű sisakok viszonylagosan magas számát gyarapítja egy közelmúltban talált dunafalvi lelet, amelynek ismertetése és értékelése képezi tanulmányunk tárgyát. A dunafalvi sisaklelet új adatokkal szolgál nemcsak a késői sisakok tipokronológiájához, hanem előkerülésük kontextusához is. Az ARCVÉDÖ LEMEZ LELŐHELYE ÉS ELŐKERÜLÉSÉNEK KONTEXTUSA A sisaklelet 2008-ban, Mráv Zsolt ásatásán Dunafalván került elő, a Duna mai főágának bal partján, a Mohácsi-szigeten épült késő római kikötőerőd közvetlen előterében.

1

2 1 FEUGÉRE 1993, 235-254; BISHOP-COULSTON 1993, 160-182; SUMNER 2009, 41-70, 85-96, 144-158. 2 KLUMBACH 1973; BISHOP-COULSTON 1993, 167-172; KOCSIS 2000, 37-40; MIKS 2008, 5-14. 3 OLDENSTEIN 1985, 82-83; JAMES 1988, 257-331. 4 A késő római sisakok tipológiájához Id.: BISHOP-COULSTON 1993. 167-172; Kocsis 2000, 37-40; MIKS 2008, 5-14. 5 KOCSIS 1994, 83-85 6 Az ismert késő római sisakok lelőhelyeihez ld. MIKS 2008, 13 Abb. 22 térképét. 7 Kocsis 2003; Kocsis 2008, 252-267. 8 Kocsis 1994, 92, 42. kép 9 LENGVÁRI 1996. 1

0 Lovassági sisak arcvédő lemeze: BRUNSMID 1902, 158,87/1.kép; RADMAN-LIVAJA 2007, 105-124. " 9 sisaktöredék: MILITARY EQUIPMENT, CROATIA 2010, 235-238 kat. 3-11.