Folia archeologica 52.

Prohászka Péter: Gazdag padmalyos női temetkezés Brigetio/Komárom-Szőny Gerhát temetőjéből

PADMAI.YOS NÓI 11 Ml IKh/l S BRKH.T10BÓI 95 Az ólomcsésze formája és anyaga alapján egyedülálló darabnak számít a római leletanyagban. Azonos formájú edények, azonban ezüstből, a Pompejiben folytatott ásatások során kerültek elő, majd jutottak a nápolyi múzeum gyűjteményébe. Ezen kis edénykéket sütemény és más édességeket felszolgálása során használták.

13

3 Az 1. század középső harmadában, tehát majd két évszázaddal korábban, megtalálható forma egyszerűbb változatát jelenti a gerháti sír ólom edénykéje. Kétséges azonban, hogy édességek felszolgálására szolgált volna. Használatát más közegben kell keresnünk, melyben nagy segítséget jeleni az a fém, melyből készült. A Római Birodalomban az ólmot gyakori előfordulása, könnyű megmunkálása miatt széleskörűen használták,

13

4 nem csupán az építészetben és hajóépítésben,

1

3"' hanem a mindennapi életben használt tárgyak készítésénél.

136 Az antik kultúrák nem tudták, hogy az ólom emberi szervezetbe jutása súlyos mérgezést és halált okoz, sőt azt hitték, hogy belőle készült tárgyak bajtól és betegségtől óvnak.

13

7 A csövek, votívok és más tárgyak között kisebb edények is készültek ólomból. Ezek nagy részét azonban az elhunytak hamvainak tárolására szolgáló urnák adják, melvek azonban sokkal magasabbak, mintegy 20-35 cmesek és fedővel vannak ellátva.

13

8 Megformálásuk azonban ugyanúgy történt mint a szőnyi csészéé. A kikalapált ólomlemezt hajtogatással és kalapálással hidegen formálták tovább, valamint az egyes részeket forrasztással illesztették össze.

13

9 Az antik források megemlékeznek arról, hogy a kis kozmetikai edényekben, dobozokban gyógyszer és orvosság tároltak.

14

0 Erre utal Martialis egy ik epigrammájában, mely Niceros kenőcskészítő ólom edényéről is szól.

14

1 Orvosság volt abban a görög feliratos 4,3 cm hosszú ólom fiolában, amely Lauriacum területén került napfényre.

14

2 A testápolásra szolgáló olajok, púderek és balzsamok tárolására elsősorban üveg és bronz edények szolgáltak,

14

3 de egy intercisai sírból hagymafejformájú, 8,6 cm hosszú vasból készült darab került elő, amely feltehetőleg olyan kenőcsök tárolására szolgált, amelyek reakcióba léphettek a bronzzal.

14

4 A növényi olajokból és állati zsírokból előállított kenőcsök tartósítása komoly gondot okozott, mivel a zsír alapúak hamar megavasodtak, ezért törekedtek hűvös helyen történő tárolásukra illetve olyan tárolóedényekre, amely ez tudta biztosítani.

14

5 Az alabástrom mellett az ólom jutott szerephez, melynek oka az volt, hogy hideg, hűvös fémnek tartották.

1

4*' Sőt maga az ólom is alapanyagként szolgált a kenőcsök előállításánál.

11

7 Üvegből és alabástromból készült kenőcstartó edények megfigyelhetőek a római temetkezésekben,

14

8 ólom edények viszont rendkívül ritkák és a l:,:

1 lit szeretném megköszönni Dl. Emst Künzl segítségét, aki felhívta a figyelmemet ezen ezüst edénykékre, melyekből mintegy tucatnyit őriznek Nápolyban. ™ BU-MNER 1899, 561-562. I» Kt z.MOVÁ 1999, 296-297. ™ RÖMKR-MARTI|NSF. 1991. I« Krz.MovA 1999, 297. ™ C

OCHET 2000, 181-201. COCHET 2000, 25-32. М» HOFFMANN 1881, 211, 220; BLCMSF.R 1899, 562; KfZMovÁ 1999, 297. 11

1 Martialis Epig. VI.

55: Quod semper oasiaque cinnamoque | Et nido niger alitis superbae | Froagras plumbea Nicerotiana, | Rides nos, Coracine, nil olentes: | Malo, quam bene olere, nil olere. V.o. I'ASZTHORY 1990, 54-55. 11

2 Rt PRECinsBERCER 1974, 55, 59. Abb. 1. I" RADNÓTI 1957, 190-191; BARKÓCZ.I 1988, 110-111,205-206. i« Ltsz.: MNM 73/1908-155. RADNÓTI 1957, 191, 218. Taf. XXXIX. II. us H

EINZ

. 1993, 21-23. I »

1 Bi.t MNER 1899, 562; I'ASZTHORY 1990, 56; HEINZ

. 1993, 23. '« PUN. NAI.HIST 34.50; I'ASZTHORY 1990, 56. 14» 1'

ASZ I

ÏIORY 1990, 60.