Folia archeologica 52.
Prohászka Péter: Gazdag padmalyos női temetkezés Brigetio/Komárom-Szőny Gerhát temetőjéből
96 PROHÁSZKA PL ! KR gerhátin kívül csupán Intercisa temetőjének két sírjából ismerünk példányokat. 149 Ezeken kívül a Magyar Nemzeti Múzeumban őriz eg}' henger alakú 3 cm átmérőjű és 6-7,5 cm nagyságú hengeres alakú edénykét, valamint egy Szőnyből származó letörött fülű kis kancsót. 15 0 A gerháti ólomcsésze azonban megformálását tekintve eltér ezektől, mivel félkörívesen cakkosan díszített a pereme, amely alapján bizonyosan nem rendelkezett fedővel. Emiatt pedig nem szolgálhatott kenőcsök tárolására, mivel a levegőnek kitéve azok megromlottak, kiszáradtak volna. Funkciója azonban kapcsolódik a kozmetikai szerek előállításához, mivel ólom edényekben keverték, valamint főzték a kenőcsöket, 15 1 így keverőedényként használhatta a sírban nyugvó személy vagy valamelyik hozzátartozója a kenőcsök, kozmetikai szerek előállítása során. Sajnos az edényt megtisztították, amely lehetetlenné teszi annak ellenőrzését, hogy milyen anyagok maradványait keverték benne a Kr. u. 3. század közepén. A 1932-ben talált sír mellékleteinek egy része - a nyaklánc, a karkötő, a gyűrűk, a fülbevalók és a hajtű - az elhunyt viseletéhez tartozott. Az érem pedig a korabeli temetkezési szokásnak megfelelően, mint halotti obolus került elhelyezésre. Az arany illetve a nag)' értékkel bíró gagát ékszerek, hasonlóan a többi 3. századi gazdag temetkezéshez - melyekben a 3. századtól figyelhető meg arany ékszerek elhelyezése 15 2 - jelzik, hogy az elhunyt Brigetio vagyonos rétegéhez tartozott. A sírban talált többi tárgyat - a borostyán faragványokat, az üvegpalackot, a bronz tokot és az ólom tégelyt - egyrészt a szépítkezésnél, másrészt pedig szépítke/.ő szerek előállításánál használták. Míg azonban a többi női sírban, amelyekbe szépítkezésnél használt eszközöket helyeztek, az üveg mellett fém tárgyak (szondák, olló, tükör), valamint az oly jellemző dörzskő megfigyelhető, 15 3 addig ezek a gerháti sírból hiányoznak. így nagy valószínűséggel a felsorolt tárgyak szépítkező szerek előállítására szolgáltak és a sírban nyugvó nő kenőcsöket, parfümöket és arc-, valamint szemfestékeket készíthetett, mely magyarázatául szolgálhat az ólom tégely, valamint a generációkkal korábbi borostyán faragványok sírba tételére. PADMALYOS TEMETKEZÉSEK PANNONIÁBAN ÉS A GERHÁTI NŐI SÍR Petrovics Jenő beszámolója szerint a leletek 3 méter mélyen egy padmalyos földsírból kerültek elő 16 vasszöggel együtt. Sajnos sem a sír formájáról, sem pedig a mellékletek sírbeli helyzetéről további adatokkal nem rendelkezünk. A földsír megjelölés, a vasszögek valamint a tárgyakról hiányzó égésnyomok alapján bizonyosan egy csontvázas és koporsós temetkezést ástak ki Petrovicsék a Gerhát őrház közelében. A csontvázas temetkezési szokás már a koracsászárkorban megjelenik és fokozatosan váltja fel a 3. században a hamvasztásos és urnás temetkezési formát. 15 4 E temetkezéseknél számos változatot lehet megfigyelni, 15 5 melyek egy sajátos fajtája a padmalyos sírforma, ahol a téglalap alakú sírgödör egyik hoszzoldalába üreget ún. padmalyt vájtak, melybe a holttestet helyezték. 13 6 A római kori L4! L FITZ 1957, 569: 12. sír és 612: 135. sír. Az edényeket publikáló Fitz Jenő orvosságok illetve kozmetikumok tárolóeszközeinek tartotta őket: Fn z 1957, 384. IS" HOFFMANN 1881, 225. 151 HOFFMANN 1881, 220. PUN. NAT. HIST. 13.3 és 19. I5- КАТ. AQCII.EIA 51. 153 P AI R 1873, 150-153; W OELCKE 1931,38-39; K UNZE 1983,5-6. 154 JOVANOVIC 1984, 145; KREKOVIC 1992, 74. 155 JOVANOVIC 1984; KREKOVIC 1992. I5 R' LÖRINCZY-STRAUB 2006, 277.
