Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

62 SZABÓ ÁDÁM Roma : [T. FI. Postumio Quieto v. c.J \ [cos. ordinajrio curatori viae | [—] et alimentorum | [curatori r]ei publicae Aeclanensium \ [item Ocjriculanorum \ [leg. pr. pr. pjrovinciae Asiae I [pr. k. tuteljario q. k.flamini \ [— | | [T. FI. Postumio Titiano v. c. cos. II] \ procos. prov. Afrifcae praef. urbi] \ cos. aquarum et Mfiniciae con: Campaniae] \ electo ad iudicand. sacr. [appellation, cor] \ recton Italiae reg. Tra[nspada

пае —?[ | curatori coloniar. splefndidissimar.] \ Lugdunensium Cam[panor. —] \ Calenor. Xllvir. Rom[ae —] \ [—. c. Kr.u. 325 és 355 közötti időből ismert Marcus Aurelius Cousins Quartus iunior. Több magas hivatala mellett, Africa Proconsularisban helytartó is volt (ld. még AE 1955: 150 = AE 1957, 46, Africa Proconsularis, Hippo Regius); a tárgyhoz tartozó címe duodecimvir formában maradt fenn - CIL VI, 1700 = ILS 1249, Id. még ALFÖLDY, 1700 in CIL VI. 8, 4738 (VÖ. még uo. 3813) Roma

: —/ I singularis integritatis \ el bonitatis exsimiae \ M. Aur. Consio Quarto | iuniori c. v. correctori I Flaminiae et Piceni | pontifici maiori \ promagistro iterum \ duodecimviro | Amonitani et \ Fanestres clientes \ patrono. d. Kr.u. 377. május 13-ra keltezve állíttatott egy oltárt Caelius Hilarianus, akinek Roma Aeterna tiszteleti körébe tartozó címe duodecimbyr Urbis Romae volt CIL VI, 500 (vö. még CIL VI. 8, 30779, n. 500) = ILS 41482« _ Roma (reg. XIV): M. ü. M. I. I et Attidi Meno\tyranno conser\vatoribus suis Cae\lius Hilarianus v. c. duodecimbyr \ Urbis Romae \ p. s. et hieroceryx \ I. M. s. cl. L. s. d. \ Hecate \ d. n. Gratiano Aug. | et Merobaude \ conss. II/ Idus \ Maias. Az ismert Xllvirek feliratainak időrendje nagyjából másfél évszázaddal követi a Templum Urbis alapítását. Tekintettel a hivatalviselők társadalmi helyzetére, majdnem kizárt, hogy a korábbi időszakokból, például az Antoninus és a Severus korokból ne maradt volna rájuk vonatkozó felirat, ha a testület működött volna. A tisztségeim megfogalmazása mutatja, hogy tizenketten voltak hivatalban egy időben. Ugyanakkor semmi közvetlen bizonyítékot nem jelent arra vonatkozólag, hogy szakrális funkcióról lenne szó, igaz határozottan ellene sem szól. Ez utóbbit csak a mommseni megállapítás óta tekinti papi hivatalnak a kutatás.

27 Kétségtelennek csak az mutatkozik, hogy Urbs Romához kötődik a hivatal, de még abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a hadrianusi istennőről van-e szó a hivatali címben. Alihoz képest, hogy milyen rangban álló férfiak töltötték be a tizenkét hely egyikét, feltűnő, liogy ennyire keveset ismerünk közülük, és őket is legalább egy évszázados időintervallumból. Ha papok és címük is formaszerint került feltüntetésre, azaz nem valami közigazgatási hivatalt fed, amelynek tagsága külön-külön hivatali címekkel rendelkezett Urbs Romában úgy hivataluk létrehozása valószínűleg a templom és a kultusztörténet egy következő fejezetéhez tartozik. Papságuk azért is kétséges, mert az általában páros számú együttesen hivatalt viselő magistratusokkal szemben például a Róma városi főpapi testületek páratlan létszámú tagságai bírtak: XVviri s. f., VII viri ep. stb. A kevés adat nem ad 26 Ld. még CIMRM nr. 513. Ld. pl. WISSOWA 1912, 340-től; MEI.LOR 1981. 1023-ig.