Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

URBS ROMA AQL INCI MBAN 63 lehetőséget a kérdés eldöntésére. Egyelőre úgy látszik, hogy nem állnak intézményszerű kapcsolatban a tartományokból ismert sacerdotes Urbis Romae Aeternaeve\. A kétféle hivatalra vonatkozó források időrendje egymást nem fedi át. SACERDOTES URBIS ROMAE 2. Mészkő szarkofág (2. ábra). Lh. 1814-ben Bicske (Fehér megye), Aquincum territóriuma; CIL III, 3368 = RI), 87 = ILS, 4349 = AÉ 1958: 22 = AÉ, 1959: 21 = AÉ, 1969/70: 465 = RIU 1356 = A

LFÔLDV 2004, 26: RIU 1356: D(is) M(anibus) | | Ulpiae Antonillae quon(dam) Ulpi \ Candidiani 7(centurionis

) filia(e) T(itus) Ael(ius) Verinus \ dec(urio) col(oniae) Aq(uincensis) flame-n du(u)mvir\alis sacerdos Urbis Romae | coniugi pientissimae quae \ vixit annis XXI

111

. A pontosabb lelőhely a téma szempontjából nem érdekes, mivel Aquincum territóriumán fekszik, azaz a városhoz tartozik. A szarkofágot készíttető T(itus) Ael(ius) Verinus a szöveg szerint Aquincum coloniájának decuriója, llamenje, illetve duumvirje volt, így feleségének szarkofágja a város coloniává emelését, azaz Kr.u. 194-et követően keltezhető

2

8 a III. század elejére. Az előbbiek mellett T. Ael. Verinus még a sacerdos Urbis Romae papi tisztséget is viselte, leghamarább duumviratusának évétől vagy azt követően, a III. század elején, időrendben sorolt cursusa szerint. A sacerdos Urbis Romae papi tisztséget eddig egyedül ő képviseli mindkét Pannoniából, pontosabban Pannónia Inferiorból. A sacerdotes Urbis Romae feltűnése minden bizonnyal a rómavárosi Templum Urbisban ápolt kultuszhoz kötődik, annak ellenére, hogy az alapításhoz képest később jelentek meg. Az aquincumi T. Aelius Verinuson (2.) kívül hasonló összefüggésben a Birodalomból feliratok által legalább tíz. viselője ismert ennek a papi tisztségnek; biztosan azonosíthatóan Africa Proconsularisból, Numidiáből, Mauretania Caesariensisből, Italiából, Gallia Narbonensisből, Noricumból, Dalmatiából és Pannónia Inferiorból, a Kr.u. II. század második feléből — a végétől, illetve többségük a III. század első felére - közepére keltezhető feliratokról. A papi cím háromféleképpen fordul elő az alább következő feliratokon: Öt alkalommal sacerdos Urbis Romae Aeternae formában 3. CIL, III, 5443 = ILS, 4852 = E. Weber, Die römerzeitlichen Inschriften der Steiermark, Graz 1969, p. 111-112, Nr. 52 = M. Hainzmann - P. Schubert, Inscriptionum lapidariarum Latinarum provinciáé Norici usque ad annum MCMLXXXIV repertarum, Case. 1-3, Berlin - New-York 1986-1987 (ILLPRON) 1321 Noricum, (CIL - „vallis 11. Mur inter Leibnitz et Bruck", Eisbach, Stilt Rein Kirchturm) -тип. Fl. Solva terr

.?: /. O. M. I Arubino I L. Camp. | Celer \ sacerdos \ Urbis \ Romae \ Aeternae \ et Iulia I Honorata \ con. prose \ et suis v. s. I. т.; a. CIL, III, 6494 = CIL, III, 11529 = G. Alföldy, Noricum, London-Boston 1974, 264 = ILLPRON 305 - A szövegtöredék feltehetőleg Urbs Roma sacerdosát említi. Noricum

, Virunum

: —J I no [—Jfici I f—Jomae \ [—]

r die. | [— W LEI. ALH>1.1)1 1942, 274-275; SZILWYI 1968, col. 75.