Folia archeologica 52.

Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából

264 BuzÁs GERGEI.V - GRÓF PÉTF.R - GRÓH DÁNIEL - KOVÁ I S ISTVÁN - — S Г!.- ' '<,' ? f f§§f 1 ; ... Ц ki . 1 10. ábra. Az iskola emeleti, keleti falának belső falkutatási rajza (Bodó Balázs rajza) Abb. 10 Innere Mauerforschungszeichnung von der Ostmauer der Schule im Obergeschoss (von Balázs Bodó) még 1698-ban, a kincstári birtoklás idején kezelték meg, de csak 1700 után, már a Starhemberg-család fejezte Az 1701-ben már használható épületnek még nem volt meg a felszerelése. Valószínű, de nem bizonyos, hogy ezek az adatok már ugyanarra a Keresztelő Szt. [ános templomra vonatkoznak, amely 1712-ben készült el teljesen. Visegrád ekkor kapott újra plébánia rangot.

2

5 A Starhembergek adományozták az épület felszerelését is. I 732-ben készült az első canonica visitatio, amely az épületet már rossz állapotúnak írja le, a falakon repedéseket említ, és renoválást tart szükségesnek. A leírás szerint a templomban fa karzat állt - amit a későbbi, 1773-as felmérés is mutat - valamint megemlít egy nagy kő keresztelőmedencét.

2

6 A templom 18. századi állapotára nézve több lényeges forrást megemlíthetünk. Ezt a templomot ábrázolja Mikoviny Sámuel 1737-es Visegrád-látképe Bél Mátyás országleírásában.

2

7 A 18. század közepi állapotot mutatja Leonard Schade esztergomi építőmester 1773-as alaprajza, amit a kamara számára készített.

28 Ugyancsak ő készítette a templom és a plébánia együttes felmérését, amely a templom keleti homlokzati rajzát is tartalmazza.'9 Az 1999-ben folyt falkutatás során a középkori és 18. századi falazatok között sok helyütt földet találtunk, ami huzamosabb ideig tartó romos állapotra enged következtetni. Az átépítés során a régi ház pincéjét betemették, déli homlokzati falát elbontották, és dél felé az épületet megtoldották. A toldalék falazatában és sarokarmírozásaiban több középkori faragott követ használtak fel másodlagosan, például egy mérműves ablak osztósudár darabját, amelyet ki is emeltünk. Az új déli homlokzat közepén egy széles ajtót, felette pedig egy kis ablakot alakítottak ki. Az ajté) kiváltóívének két oldalán egy-egy erőteljes gerendalyuk jelentkezett, ami talán valamilyen előtetőhöz készülhetett. A bővítmény oldalfalaiba a földszinten 2-2 nagyméretű falifülkét alakítottak ki. A nyugatiakat befalazva találtuk meg, a keletieket később ablakká alakították. A lilikek közül a két északi Schade 1773-as felmérése szerint oltárfülke volt. Az emeleti szinten több helyütt épségben előkerült az első barokk periódus vakolata az eredeti sík fafödém aljáig. Ebben a periódusban készültek a templom félköríves ablakai. Az 1737 körül készült Mikovinyi-metszet és az 1773-as Schadeféle felmérés szerint a keleti és a nyugati oldalon 3-3 ablak volt. A nyugati ablakokból az északit kívül és belül is meg tudtuk kutatni. Az ablak befelé tölcséresedő bélMAGYAR 1998, 18. *> MAGYAR 1998, 96. 2' BÉL 1737, 470-471. Idézi: DERCSÉNYI-HEJJ 1958, 406-407. 2« DERCSÉNYI-HÉJJ 1958, 453-454. 2» DERCSÉNYI-HÉJI 1958, 585. kép.