Folia archeologica 52.

Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából

I El.

El'l'I.ÉS MARADVÁNYOK, PLÉBÁNIATEMPLOM ÉS ТЕМЕ I OKI s/l I : Y1SEGRÁDRÓI I 1. ábra. Az iskola épületébe befoglalt középkori ház rekonstrukciós rajza (Búzás Gergely rajza) Abb. 11 Rekonslruktionszeichnung von dein im Schulgebäude eingefassten mittelalterlichen Haus (von Gergely Búzás) letű, keret nélküli félköríves nyílás volt. A déli ablakot csak kívülről tudtuk megvizsgálni, a középsőt viszont a 20. századi lépcsőház teljesen elpusztította. A keleti oldalon csak a belsőben tudtunk kutatni, az. északi és a középső ablak elő is került, a délit viszont egy újabb ablak elpusztította. Előkerült még a szentély hátsó, északi falán is egy olyan ablak amit a későbbi felmérés már nem ábrázol. falán ehhez az első templomperiódushoz tartozhat a szentély alatt feltételezhető pince. Erre csak két pinceablak-nyom utal. Ez egyik a mai északkeleti földszinti ablak parapetében ismerhető fel, a másik a sekrestyeajtó mellett. Ez utóbbi falifulkeként a 20. században is nyitva lehetett. A templom belsejét téglapadlóval burkolták és a templomon belül, és kívül egyaránt temetkeztek. Az 1 737-es metszeten a templom déli végén egy egyemeletes, hagymakupolás torony is látszik. Ez a későbbi ábrázolásokon már nincs meg. A torony feltehetően az épület előtt állt. A metszet szerint ekkor még nem volt a templomnak sekrestyéje. A második, 1756-os canonica visitatio szerint a templomot már átépítették. Az újjáépítésre ezek szerint még 1756 előtt, a Starhemberg-család birtoklása idején került sor. A jegyzőkönyv öt oltárt sorol fel: a Keresztelő Szt. Jánosnak szentelt főoltár mellett Szűz Mária, Szent Gyula mártír, Szent Rókus és Sebestyén valamint Szent Anna és Vendel oltárait.

3

0 A Szt. Gyula oltár alapítója Riegler Jakab uradal11

1 MAGYAR 1998, 96.