Folia archeologica 52.

Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából

I'KI.KK'IIASMARADVANVOK, IM I

: KANTAI KM IM .ОМ KS I К M ETÔ R ÉS ZI. К' I VISEGRÁDRÓI 263 9. ábra. Az iskola emeleti, nyugati fala északi szakaszának külső lalkutatási rajza, barokk templomablak maradványával (Bodó Balázs rajza) Abb. 9 Äußere Mauerforschungszeichnung vont nördlichen Abschnitt der VVestmauer der Schule im Obergeschoss, mit den Fragmenten eines Barockkirchenfensters (von Balázs Bodó) Az iskola udvarán előkerült pincerészlet az iskola déli helyisége alatt talált fallal, továbbá az utcán 1981-1982-ben kiásott és felmért, valamint az 1964-ben megtalált, de sajnos csak leírásból ismert falmaradványokkal együtt, egy kéthelyiséges épület részéi képezte. Az alápincézett keleti helyiségnél a hozzá nyugatról csatlakozó tér keskenyebb volt, és alatta pincére utaló nyomok nem kerültek elő, bár a feltárások korlátozott mivolta miatt az esetleges pince létét teljesen nem zárhatjuk ki. E ház falainak vastagsága mindössze 70 cm körüli, talán csak a nyugati homlokzai fal érte el az iskolaépületbe belefoglalt másik középkori épület 1 m-es falvastagságát. Ez. arra vall, hogy ez. az épület vagy földszintes volt, vagy csak faszerkezetű emelettel rendelkezhetett. Nem találtunk arra utaló nyomot, hogy a két épület érintkezett volna egymással, inkább két szomszédos épülettel van dolgunk, amelyeket egy sikátor választhatott el. A déli épület főhomlokzata dél felé, a mai Rév utca középkori elődjére nézhetett, amelynek kövezetét 2004-ben Mészáros Orsolya és Szőke Mátyás tárta fel az iskolával szemközt, a mai utca déli oldalán.

2

2 5. VISEGRÁD 18. SZÁZADI TEMPLOMA A 17. század végi háborúk következtében elpusztult Visegrád

2

3 német és magyar lakosság általi újratelepítése a 17-18. század fordulóján indult meg.

2

4 Ennek során a telepesek a mai iskola helyén viszonylag jó állapotban álló, bár romos házat alakították át templommá. A feltehetően még álló középkori templomok méretük miatt helyreállíthatatlanok és alkalmatlanok voltak az új betelepülők számára. Az új templom építését -•A MÉSZÁROS 2005, 41-44, 4. - ; Az egykori középkori város lakossága már a hódoltság kezdetén szétszéledt. Az Alsóvár körül a 16. században kialakult török kori település az egymást követő hadiesemények következtében pusztult el. IVÁN 2004, 85-86, 102, további levéltári hivatkozásokkal. -I Visegrádot első ízben 1692-93-ban, majd 1696-ban tüntették fel lakott településként. MAGYAR 1998, 12-13. A végleges megtelepedés valószínűleg már a 18. század elején a Starhemberg-család birtoklása alatt ment végbe. 1700-ban kerültek a visegrádi uradalom (Dominium Visegradense) lalvai Frnst Rüdiger von Starhemberg (Bécs védője az 1683. évi ostrom során) birtokába. IVÁN 2004, 21 1. és 25. lábjegyzet további levéltári hivatkozásokkal.