Folia archeologica 52.

Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából

262 BuzÁs GERGEI.V - GRÓF PÉTF.R - GRÓH DÁNIEL - KOVÁ I S ISTVÁN Ü 8. ábra. Az iskola emeleti, északi falának belső falkutatási rajza, a középkori és benne a barokk ablak maradványaival (Bodó Balázs rajza) Abb. 8 Innere Mauerforschungszeichnung der westlichen Schulmauer im übergeschoss, mit den Fragmenten des mittelalterlichen Fensters und darin des Barockfensters (von Balázs Bodó) vaskések, patkók, tornyoslakat, vaskulcs) az egykori ruházat részeit (préselt bronz övveret, övcsat) és egy sárkányábrázolásos padlótégla-töredéket említhetjük. Mindezt nagy mennyiségű állatcsont és kevés üvegtöredék egészíti ki. Az épületbelsőben hat pénzérmét találtunk, ezek közül a legkorábbi Nagy Lajos (1342-1382) szerecsenfejes denára,

1

7 a legkésőbbi pedig Mátyás (1458-1490) dénára

1

8 volt. Előkerült egy szórványnak tekinthető római pénz is.

1

9 A néhány kályhacsempe-töredék közül egy zöldmázas hengertagon finoman mintázott, szőlőindát ábrázoló darab érdemel említést; ismert párhuzamok

20 alapján a 15. század 80-as, 90-es éveire tehetjük. A fentiek néhány óvatos következtetés levonására alkalmasak. Az épületmaradvány részletei, illetve egyes építészeti megoldások (falvastagság, gerendafészkek megléte) illetve szintadatok alapján következtetünk arra, hogy egy - teljes méretében egyelőre nem ismert - lakóépület pinceszintje került elő. Építésének idejét nem ismerjük, de nem korábbi a 14. századnál. A pincét használatának megszűnése után a 15. század végén, legkésőbb a 16. század elején betemették. Az előkerült leletanyag is ezt erősíti meg. A pince betemetésének okaként elképzelhető az egykori épület árvíztől való fenyegetettsége. Erre lelőhelyünkön a több helyen, előkerült iszapos bemosódások utalhatnak, amelyeket áradási szinteknek tekinthetünk. Ugyanezt erősíti meg, hogy Visegrádon több helyen a középkori rétegek a jelenlegi szintekhez képest viszonylag mélyen (2,60-3,90 méter) kerültek elő; ez pedig talán összefüggésben van a Duna vízállásváltozásaival.

2

1 í* C.N.

H.II. 89A. UNGER 1974, 432, XXII. tábla I

R C;.

N.H.II. 219. UNGER 1974, 557, XXX. tábla 1

9 II. Faustina verete А КГ. u. II. század második feléből. BÍRÓ-SEY 2002, 62. A lelőhelyen egyébként ezt leszámítva nem került elő római objektum vagy lelet. 2" HOLL 1983, 215, 28. kép 2

1 H

щ 1988, 63. A középkori város egyes lelőhelyeinek további felsorolását ld. még Mészáros 2006, 161.