Folia archeologica 52.
Mészáros Orsolya: Egy 15. századi toszkán üvegműhely
240 MÉSZÁROS ORSOI.YA formának kell lennie. Az árnyékban hagyják lassan-lassan jól kiszáradni. Azután 6 vagy 8 hónappal a készítésük után lehet betenni őket a kemencébe, és elkezdeni velük dolgozni.] 2 7 A tégelyek méreteiről csak Biringuccio és Agricola tájékoztat. Biringucciónál az edények magassága hozzávetőleg 40-55 cm, átmérőjük szájuknál és talpuknál 28 cm, Ágricolánál a magasság 58 cm körüli (2 láb), az átmérő alul-felül 30-44 cm. (1-1,5 láb). Deréktájban némileg kiszélesednek. 2 8 Az edények és a kemencék egymáshoz való arányából nyilvánvaló, hogy az olvasztókemencében semmiképpen sem használhatták őket, mert az edények méretüknél fogva nem fértek volna bele. Ágricolánál szó van még hosszúkás hűtőedényekről is, erről más forrás nem ír. Az említett méretektől eltérő méretű tégelyeket is használhattak, erre ásatásokon előkerült töredékek utalnak. 2 9 Az üvegkészítő mester további szerszámai a vasból és fából készült kézi szerszámok (9. ábra). A Parigininéi felsoroltak pontos értelmezéséhez az inventáriumok és a képi ábrázolások adnak támpontot. Az üvegkészítés eszközeiről és elnevezésükről a Velence-Murano környéki írott forrásanyag jól feldolgozott. 3 0 Az elnevezések között azonban sok az eltérés Itálián belül, Parigini eszközei esetében toszkán mesterek késő-középkori, kora-újkori inventáriumaira támaszkodunk. 3 1 A szerszámok képi ábrázolása külön táblába rendezve és alapos magyarázattal ellátva Neri-Merrettinél jelenik meg a 17. században, majd az Encyclopédie is gazdag anyagot vonultat fel. A mester legfontosabb szerszáma az üvegfúvócső, a canna. A fúvócsővel emelik ki a megfelelő üvegmennyiséget az üvegkemencében (fornace) álló tégelyekből, és a kemence előtti kőlapon (marmo - márvány) fújják és formálják. Gyakori az is, hogy bronzformákba teszik, és ott alakítják ki a kívánt tárgyat fújással. 32 Bronzformákat Pargini is felsorol. Fúvócsöveket minden műhelyről készült ábrázoláson feltüntetnek: ezek hozzávetőleg egy méter hosszú csövek (Biringucciónál 80 cm körül), melyek a fúvórész felé megvastagodnak. A bronzformák sokfélék lehetnek: alakzatuk, eredetük vagy a készített üvegtípus szerint nevezték meg őket (halszálka-, firenzei- vagy kristályforma). 3 3 A puntello (pontozó?) tömör rudacska, aminek a végén kisebb gömb van. Ez az üvegfúvás utolsó fázisához szükséges eszköz. Az edények kialakításánál a talprész kúpszerű bemélyítésénél használják, mielőtt a fúvócsövet leválasztják róla. Kis adag üvegolvadékot vesznek a puntello végére, amit ráragasztanak a talpra, hogy a leválasztás után megerősítsék a leválasztás pontját. Az eszközzel a talp- vagy a szájperem díszítését, szegélyezését is végezhetik. A műhelyek gyakori kelléke, inventáriumokban is megemlítik, meglehetősen sokat tartanak belőle. 3 4 2 7 Li conconi sopradetti over vasi si fanno altorno da maestri figoti con tat terra benissimo concia per grandezza alti Ire quatri, e in boccha e in fondo larghi mezzo braccio, e grossi due dita о pocho mancho et alti un braccia , e questi fatti equal di continua grossezza, si lassano secchare al'ombra a pocho a poclio benisimo. Di poi a sei о otto mesi che son fatti quando si voglian mettere ne la fornace per cominciare a lavorare.... BIRINGUCCIO 1977, Fol. 42v. 28 AGRICOLA é.n. 576. 2 9 Germagnana-Firenze: MENDERA 1989, 66-73. Az öntőtégelyek áttekintése főleg német és cseh területen: STEPHAN 2003, 136-162. 30 Legfőképpen Zecchin munkái: ZECCHIN 1980; ZECCHIN 1987; ZEC.CHIN 1989. Ч GUIDOTTI 1983. 3 2 Biringuccio hosszasan leírja a tevékenységet, amit majdnem szó szerint átvesz Agricola. BIRINGUCCIO 1977. Fol. 43r; AGRICOLA é.n. 580. Biringuccio a cső hosszáról is ír: dele quah ogni operario ne tien due suttilmente fatte longhe un braccio e mezzo in circha [amelyekből (ti. a fúvócsövekből) minden dolgozó kettőt tart, finoman vannak kidolgozva, körülbelül másfél kar hosszúságúak] BIRINGUCCIO 1977, Fol. 43r. » GUIDOTTI 1983, 75. M STIAFFINI 1999, 78; GUIDOTTI 1983, 79-80.
