Folia archeologica 52.

Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról

III. В KI.

Л VAGY KÁLMÁN? 145 következteti. A szekszárdi monostorban nem kerüli elő I. Béla sírhelye.

2

9 Ebből következtethetünk-e arra, hogy I. Bélát a padló feletti sírépítményben, azaz szarkofágban temették el? IV. Béla és családja közös verses sírfeliratát feljegyezték.

11

0 Nem tudjuk, hogy a templombelsőben készítettek-e síremléket az elhunytaknak.

3

1 A Szt. István és Szt. Imre kiemelt jelentőségű síremlékén kívül fogalmunk sincs arról, hogy a 12. századi királyok síremlékeit hogyan alakították ki. A padló alatti sír helyét hogyan jelölték, vagy jelölték-e egyáltalában? Állítottak-e síremléket, vagy a királyokat és a családtagokat a 12. században a padló alá jeltelen sírba temették, és csak a szentté avatottak részesültek különleges elbánásban? Úgy látszik a III. Bélának és feleségének tartott temetkezés és a többi sír alapján, hogy Székesfehérváron az Árpád-korban a padlószint alatti temetkezés volt az általános. A templomban alig maradt sírfelirat.

3

2 A síremlékállítás módja a 13. században - követve a nemzetközi gyakorlatot

3

3 - a padlószint fölé helyezett tumba volt, a halottal vagy anélkül. Gertrúd királyné,

3

4 V. István és Boldog Margit

3

5 föld feletti tumbájának a töredékei

3

1' előkerültek. I. László nagyváradi sírján legkésőbben a szenttéavatás után volt emlékmű. Miként tették az elhunyt uralkodót vagy feleségét a sírba, erről az Árpád-ház idejéből csak két királynál van tudomásunk. Az egyik a Székesfehérváron feltárt királysír, a másik V. István margitszigeti sírja, amelyben koronát és gyűrűt találtak.

3

7 A székesfehérvári szarkofág tulajdonosának keresése közben szükségessé vált a bazilikában feltárt királyi pár azonosításának felülvizsgálata.

3

8 Kétségeimet a vázak azonosításával kapcsolatban a következőkben foglalom össze. 150 éve tudjuk úgy, hogy a kétségtelenül Árpád-házi királysírban III. Béla és felesége nyugodott: ez. közvetlenül a feltárás utáni azonosítás eredménye.

3

9 Az azonosítást és a keltezést soha többet nem vizsgálták, hanem eleve elfogadták, hogy III. Béla és első felesége, '-"' Csillog József 1944-ben a vármegyeház udvarán „ókeresztény sírkápolnát" tárt fel, amelynek dokumentációja a háború alatt elpusztult. Csalog szerint ezt a létesítményi is felhasználták az apátság építésénél. Yö: DERCSÉNYI 1947, 210. Kérdés, hogy a sírkamra hogyan értékelhető. Valóban római volt-e, vagy középkori is lehetett? I.ásd még a sírról: I ónt 2001, 340-341. Chron Hung. Comp. с. 179. Aspice rem caram, 1res cingunt Virginis aram, rex dux, regina, quibus assint gaudia Irina / Dum limit, tua dum viguit, rex Bela, poteslas, liaus latuit, pax firma luit, regnavit lionestas, SRI I I 469. A kripta vörösmárvány fedőlapjára írt epigrammáról: 2, 8, 394. (Kulcsár I'. 420) is megemlékezik: „... a főoltár előtt vörös márványból emeltek egy kriptát..." "...mindezt nemcsak a sír, hanem a rávésett epigramma is bizonyítja ..." non modo sepuk rum, sed inscription quoque id epigramma testatur, Bonfini 1936, 185). "A székesfehérvári templomban felállított síremlékek végső pusztulása 1568-ban következett be, amikor a szultán megparancsolta a budai beglerbégnek, hogy a mecsetté átalakított templomból „hitetlenek síremlékeinek némi" maradványai „...leromboltassanak és eltávolítassanak", KARÁCSONY 1911, 365-366; DERCSÉNYI 1943, 62-63. :

1- Apolinaris vörösmárvány feliratos sírlapja (

KOLBA 1962, 1 11—123) valóban a székesfehérvári prépostsági templomból került elő (vö. K\(.H 1987, 631) Horváth István feljegyzése szerint OL Nádori levéltár 1813/1599: Consignatio, oblationum pro augmento Musei Nationalis a diversis privatis factatam occasione 3. Gregorius Gulinger civis Albaregaliensis et predii Isala Comitatus Albensisi arendator lapidem sepulcralem cuiusdam Apollinaris e ruderibus Basilicae Albensis eratum, adque ad tempóra Ludovici Magni Hungáriáé Regis pertinentem effective Museo Nationali transmisit (az adatot Prohászka Péternek köszönöm), И Ld. PANOKSKY 1993; BAK II 1984. Ч GKKEVICII 1984; I AKÁcs 1994, 248-251. <•• FEIERNK TÓTH 1964, 115-132, Ua. FT.I ERNK TÓTH 1971, 245-269. Lehetséges, hogy V. István sírjához tartozott a/ A vörösmárvány feliratos töredék, amely A Hic seputtus szöveget tartalmazta: FEI KRNÉTÓKII 1971, 117. « FEI ERNK. TÓTH 1964. « A sírleletek: C/.OBOR 1900, 207; DERCSÉNYI 1943, 46-49; KOVÁCS 1969; Százötven éve történt, III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése, szerk. Cserményi Vajk, Székesfehérvár 1999. *> PAI ER 1849.